Döc-döc

Road
Originally uploaded by ribizlifozelek

Ferihegyen felszálltam egy gyönyörű Volvóra. Leültem a jobb egyes ülésre és élveztem, hogy a nyakamba csordul a hideg levegő.

Két hátizsákos turista szállt fel és a buszvezetőhöz fordultak és kérdeztek valamit. A gkv kedvesen mosolygott és majdnem tökéletes angolsággal azt mondta:

- Nem tudok angolul.

Megkérdeztem, segíthetek-e. A lányok egy világvégi szállást kerestek, aminek a címe Üllői út nyolcszázsok volt. A náluk levő papírból kiderült, a hely valahol a gyorsforgalmi és az Üllői találkozásánál van. Elmagyaráztam, hol szálljanak le és merre menjenek.

A következő felszálló egyből hozzámfordult.

- Hogy jutok el a Nyugatihoz?

Elmondtam.

A következő felszállót már rutinosan igazítottam útba, a Közgázt (vulgó Corvinus) egyetemet kereste.

A sofőr dolga, hogy vezessen, a turistainformációé, hogy tájékoztasson, a turistáé, hogy kérdezzen. Ha esetleg a sofőr beszélne is angolul, a második kérdés kivételével valószínűleg nem tudná a választ. Különben is, neki időben célbe kell juttatni a nagy kék buszt úgy, hogy az ne hulljon atomjaira a reptéri út gigászi kátyúiban. A lemezek remegésétől olvasni se tudtam, így inkább a vezetőfülke ajtajára kiírt papírt próbáltam kibetűzni:

Tickets are also available at the driver's.

Az rendben van, hogy a buszvezető nem tud angolul, de hogy a feliratok írói sem?