Ferihegy
Originally uploaded by ribizlifozelek
Reggel volt. Mit reggel, hajnal. Mit hajnal, még éjszaka. Talán a derengő fény is előző napról maradt vissza.
Talán ezért is volt egy légi-földiutaskísérő morcos. Egy. Az összes többi tündér volt, aranyos, kedves és segítőkész, még az a kedves fiú is, aki rossz ablakhoz (magyarul: check-in pult) irányított minket.
Egyedül mondom, egy ember (erősen középkorú hölgy) próbált leckét adni udvariatlanságból, aki többször hangosan elmondta kolléganőjének, hogy ez a sor csak biznisz utasoknak van. Most szakmai tapasztalata cserbenhagyta. Tudom, nem voltunk Armani kosztümben, de azért a Delta törzsutaskártyájával be lehet állni ebbe a sorba.
Ezt is tudom, a többedik kedves megjegyzéskor ugyanis kedvesen visszakérdeztem, de ugye ezzel lehet.
De hát reggel volt.
Nagyon reggel.
Még akkor se nagyon volt természetes fény, amikor elindultunk Yodával vissza a parkolóba.
Én számlát szerettem volna kapni.
A számlát osztó bódéban kis kézzel kapart cetli fogadott: 5-10 perc múlva jövök.
Aggódni kezdtem: mikortól öt-tíz perc?
Aztán láttam, az első órából már csak 1 perc van hátra.
12 percig nem jött senki.
Akkor jött még egy kliens.
Kezdtem felkészülni lelkileg a második fordulóra: biztos másfél órát fog számlázni és nekem kell kifizetnem az alkalmazottak pisilését is. Hogy lehet majd érvelni egy szemellenzős robottal, hogy én még belül voltam az egy órán?
14 perc.
Megjött az ember.
Papír elvesz.
- Egy óra parkolás lesz.
Csoda történt. Kisütött a nap. Van még remény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése