Abandoned (?) shop
Originally uploaded by ribizlifozelek
Egy apró vacakot vettem volna egy fényképezőgéphez. Vaktában bementem egy szaküzletbe.
Egy idős, hetvenes, külföldi úriember állt előttem.
Fényképezőgépébe kért elemet. Elem volt.
- 1800 forint lesz - mondta az eladó.
- Euróban mennyi? - kérdezte az úriember és elővett egy tizest.
- Euróban nem lehet fizetni - mondta az alkalmazott. A vevő (azaz Vevő) gondosan nyírt bajsza megrezzent.
- Mit csináljak?
- Fizessen forintban.
Tudom, ez Magyarország, itt fizessen mindenki forintban. Bár szerintem egy igazi kereskedő eladni akar és pénzt akar keresni. Ha demagóg akarnék lenni, ebből él.
A fotógépes is nyugodtan mondhatta volna, hogy "tíz euró", keresett volna pár forintot a fáradtságáért cserébe. A vevőn (régiesen Vevőn) látszott, ő azt várja, hogy azt mondják neki, tíz pénz lesz.
Sóhajtottam és letettem egy kétezrest a pultra.
- Hét Euró lesz - mondtam az úriembernek.
Az idős úr megkönnyebbülten elmosolyodott.
- Ön mit kér? - kérdezte közben a kereskedőnek látszó eladó.
- Én már semmit.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
8 megjegyzés:
Ami ezeknél az eseteknél igazán gáz, az sztem a stílus, ebbe sajnos tényleg könnyű belefutni itthon. De sztem ha az ember ezen még tovább kattog, meséli, blogban leírja, csak magát fárasztja. Valahogy a modoros emigráns jut eszembe az utóbbi posztjaidról.
Azért nézegetek be a blogodba, mert a sivatagi beszámolók nagyon érdekesek voltak,sok helyről itt hallottam először, jók a képek is. Remélem hamarosan visszatér a jó hangulat.
akár modoros, akár nem. magyar valóság.
Vitatkozni valakivel (érvek alapján) rendben van. (Le)minősíteni valakit és személyeskedni nem annyira. Főleg úgy nem, hogy általánosít az, aki a megjegyzést írja, előítéletek alapján nyilatkozik egy bizonyos csoportról, és abszolút független dolgokat igyekszik összekombinálni. Nem mellesleg igazságtalan.
Nincs is akkora válság, ha nem kell az euro.
J
De sztem ha az ember ezen még tovább kattog, meséli, posztban leírja, csak magát fárasztja.
Sara es Zara, nem szoktam lila fejjel irni es uvoltozni, azt hiszem.
Igyekszem mindig kulturaltan, kedvesen szolni, ha ilyesmi tortenik. Tudom, kicsi az esely arra, hogy van foganatja, de hatha. Masfelol pedig, ha nem szolunk, azt hiszik, hogy az a tokeletes, ahogy ok csinaljak. Nema gyereknek...
A blog kulonben azert is irodik, hogy majd valamikor, ha bekesen uldogelunk a kandallo elott elolvassuk, mi tortent 5-15-55 stb eve.
Lehet, modoros emigrans vagyok, de ezt latom. Az en nezopontombol ilyen ez az orszag. Irok jot, rosszat, ahogy tortennek a dolgok.
De 3-4 het mulva megint jonnek a sivatagi posztok ):(
J, ez az :)
keep talking, we love it
:)
Observer, koszi!
Megjegyzés küldése