2010. június 2., szerda

Pecos


Pecos
Originally uploaded by ribizlifozelek

Megjegyzés: idővel rendes, jobb minőségű képekkel egészítem ki a bejegyzést. Jelenleg a képek feldolgozás alatt állnak

Pecosról azt hittem, a spanyol ősi spanyol szeplő szó (pecas) átalakult alakja. De nem: egy indián szó, ami azt jelenti, akinek vize van. Mivel a spanyolok jórészt kiirtották azokat az indiánokat, akik beszélték ezt a nyelvet, Pecos jelenthetett valami mást is.

A pecosi indiánok különben is fejlett humorérzékükről voltak híresek.

Pecos a nomád préri indiánok és a békés, földművelől pueblo indiánok területének határán feküdt. A pecosiak erődített városukban mindenkivel kereskedtek és nagy vásárokat tartottak. A városnak több, mint kétezer lakosa volt.
A pecosiak a 16. században már sokat hallhattak a spanyolokról. A sok hír között jó hír nem nagyon volt. Ezért, amikor felbukkant az első spanyol expedíciós haderő, a pecosiak nagyon készségesek voltak.

- Mondd, sápadtarcú, miben segíthetünk?

- Az Aranyvárost keressük. Tudjátok merre van?

- Igen.

- Elvezetnétek oda? Cserébe megismertetjük Veletek az Egy Igaz Istent, mert ti istentelen pogányok vagytok. Utána rabszolgasorba döntünk.

- Természetesen elvezetünk. A többiről beszéljünk, ha majd jöttök visszafele arannyal megrakodva.

A pecosiak kijelöltek pár önkéntest, akik végső búcsút vettek családjuktól és elvezették a spanyol katonákat az általuk ismert legnagyobb sivatagba, ahol majdnem mind szomjan haltak.

Ezzel nyertek majdnem ötven évet.

A következő haderő azért jött, hogy lemészárolja a pecosiakat, de azok megelőzték az idegeneket.
A harmadik haderő aztán betört a városba, az ellenállókat megölték és a többiekkel közölték a jó hírt: ők felszabadítók és elhozták az európa kultúrát, amivel civilizálni fogják vadakat. Az ideiglenesen ott állomásozó spanyolok hoztak pár ferencest is. A ferencesek helyi alapanyagokból egy óriási templomot emelttettek a pecosiakkal.

Azok bólogattak és titokban az oltár alá beépítettek egy kivát - vallásuk szentélyét. A biztonság kedvéért még a kolostor udvara alá is telepítettek egy szentélyt, hogy kivédjék az idegen bálványimádók rontását.

A makacs pecosiaktól aztán a spanyolok gazdagságuk alapját is elvették: a közeli spanyol települések átvették Pecos kereskedelmi szerepét.

A pecosiak fogytak, a ferencesek leléptek és az utolsó ötven falusi 18. század elején átköltözött egy szomszéd faluba. Pecos meg összedőlt. A templomot elmosta az eső, a házakat belepte a gyom.

Kétszáz évvel később egy gazdag házaspár meglátta a romokat és megvették őket. Ők finanszírozták az első (és szinte utolsó) ásatásokat, a látogató központot, majd végrendeletükben a falut az Egyesült Államokra hagyták.

Pecosból nemzeti történelmi hely lett.

A keskeny hegyháton világosan látni, hol van az összedőlt falu. Megvannak a városfalak és több városnegyedet kiástak.
Az óriási, az egész várost uraló agyagtemplom szétolvadt romjai és az alatta megbúvó indián szentélyek ma is a pecosi humor emlékei.

Pecosban csend van - csak a szelet és a tücsköket hallani. (Időnként csörgőkígyókat is, de őket ritkán.)

A bozótban vadnyulak rohangásznak, mókusok kuncsorognak. Yoda szerette őket.
Pecos jó hely: Yoda is bejöhetett. Csak azt nem engedtem neki, hogy lepisilje a romokat. Még elmosta volna őket.

2 megjegyzés:

Pyry írta...

Mókusos képeket is kérünk! :)

Observer írta...

:)