2011. április 8., péntek

Vermont

State House

- Szarvasveszély (deer crossing) - olvastuk a táblát.

Ahogy egyre mélyebbre kerültünk Vermontba, egyre érdekesebb közlekedési táblákkal találkoztunk és egyre hidegebb lett. Úgy nézett ki, Vermontban még most is lehet az erdőkben síelni. Különben is, pár tehenet, sajt- és fagyigyárat leszámítva Vermontban nincs más, mint juharszirup és erdő.

Jávorszarvasveszély - óvta a figyelmetlen autósokat a kresztábla.

A vermontiak szerint itt három évszak, a nyár, az ősz és a tél. Utána sár van. Ahogy elnéztük az autókat, teljesen igazuk van. Az összes vermonti autó varacskosdisznónak nézett ki. Esténként gazdájuk hazaautózik és ami vacsorára betermel egy kis juharszirupot sajttal és fagyival, addig az autó belefekszik egy pocsolyába és ott dagonyázik.

A táj olyan volt, mintha Erdélyben a Maros-völgyén autóztunk volna keresztül, csak sokkal kevesebben voltak.

State House

A helybeliek mind kicsit hippinek és alternatívnak néztek ki. A vermontiak vidáman vigyorogtak, mint a vadalmák. Már azon gondolkodtunk, mint szívhatnak.

Montpelier-ben, Vermont fővárosában gyerekek kergetőztek mezitláb a hóban. A felnőttek nekivetkőztek a tavasznak, mi pedig homlokunkba húztuk a fülessapkát és nyakig rángattuk kabátunk cipzárját. Csak mert feljebb nem lehetett.

Montpelier

A fővároson (igazából főfalunak kellene hívni) sebes hegyipatakok rohantak át, teraszok, vendéglők, kávézók és valószínűtlenül sok könyvesbolt várta a látogatókat.

Először azt hittem, természetjáró összejövetel van, esetleg erdei divatbemutató. Mindenki Columbia, North Face és LL Bean manökennek öltözött. Pár perc séta után megállapítottuk, itt ez a népviselet. Tűsarkúban nem lehet elszaladni a medve elől.

Azt hiszem, még a bankárokon is túrabakancs volt.

City Hall

Kutyák szökdécseltek gazdáikkal. Úgy éreztük, az emberek elégedettek az életükkel - és ennél azt hiszem, nincs fontosabb dolog.

City Hall

1 megjegyzés:

Observer írta...

ó, akkor elindultatok vissza? jó utat!