2008. május 29., csütörtök

Eladtuk az autót


Do you like cars, darling?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Szívünkhöz nőtt, de egyszerűbb volt így hazamenni nyárra. Aztán majd szeptemberben veszünk másikat.
Az átírás tetszett a legjobban.
Az egész pofonegyszerű volt.
Két papírt kellett kitölteni. Az egyik egy adásvételi szerződés volt, aminek a segítségével a vevő megfizethette a forgalmi adót. Ezen a papírkán rajta volt a vevő és az eladó neve, az autó típúsa és azonosítási száma (VIN szám). A VIN szám minden autó műszerfalán található és kívülről is látható. AVIN szám birtokában az autó története lekérdezhető. Lehet tudni, melyik tulajdonos hány mérdölddel adta el, mikor volt kötelező szervizeken és a biztosító-rendőrség jelentései alapján az is kiderül, hogy milyen balesetekben volt érintett, volt-e árvízben, stb. Pár dollárért bárki lekérdezheti a VIN számhoz tartozó történetet és tudja, amit meg akar venni, az a jármű az totálkárosra lett-e törve vagy sem.
A másik papír az autó törzskönyve volt. A törzskönyvre beírtuk a vevő nevét, a mérföldszámot, aztán ezt a papírt a hivatalnok iktatta. Az új tulajdonos egy héten belül majd megkapja a saját törzskönyvét.
Az egész ügymenet a jó hosszú sor ellenére nem tartott tovább egy óránál. Az autóra senki rá se nézett.
Az új tulajdonosnak még egy dolga lesz: el kell vigye az autót egy szabadon választott szervízbe, ahol levizsgáztatják, megcsinálják a környezetvédelmi vizsgálatot, aztán ezeket a papírokat soronkívül le kell adnia a hivatalban. A rendszámot majd postázzák. A vizsgáztatásra két hete van, de általában a szervizek többsége bejelentés nélkül percek alatt megcsinálja.
Csak tudnám, miért lehet a dolgokat egyszerűen is megcsinálni?
Amikor agyon is lehetne komplikálni őket:
http://totalcar.hu/magazin/velemeny/vonohorog/

Nincsenek megjegyzések: