2008. május 9., péntek

Kapunk egy százast


Key Bank
Originally uploaded by ribizlifozelek

Valamelyik nap jött egy reklámlevél a “jelenlegi lakónak”. A “jelenlegi lakó” épp mi vagyunk. Kibontottuk. A Chase bank tett egy ajánlatot: nyissunk egy számlát, ha nyitunk, adnak 100 dollárt.
Amikor ilyen ajánlatot kapunk, zsigerből nyúlnánk az iratmegsemmisítőért. Most azonban elolvastuk az apróbetűt. Többször is. Minden teljesen legitimnek tűnt. Be is ugrottunk az autóba és elsepertünk a bankba.
A Cambridge Trust Companys, a Velsz Faragós és a University Kredit Júniós tapasztalataink alapján 50 centet - fél órát - dobtam be a parkolóórába, az elég kellene legyen, gondoltam.
Zárásig még háromnegyed óra volt. A bank azonban úgy nézett ki, mint amit már nemcsak bezártak, de ki is bombáztak. Ennek ellenére még négyen dolgoztak benn. Az egyik takarított, a másik kettő könyvelt, a negyedik meg rájuk vigyázott. Minket a két írkálgató érdekelt. Az szőkét választottuk. Ő, amikor megtudta, hogy számlát akarunk nyitni, nagyon lelkes lett és átkísért minket a kisfőnökhöz, akit “personal bankernek” hívnak.
A “personal banker” elnézést kért, ő még itt új, nem ismeri ezt a számítógépes rendszert. Aranyos, szöszi fickó volt, kék ingben, sárga nyakkendőben. Ránézésre a northfieldi bankár ikertestvére volt. Amikor megszólalt, biztos voltam benne, hogy ugyanott klónozták őket.
Kicsit zavaró volt, hogy a keze úgy nézett ki, mint aki személyesen ásta ki a Temple alapját. Ennek ellenére a personal banker pontosan, akkurátusan és rosszul dolgozott. De mert kérdezni, mindig hívta a szőke nőt, hogy segítsen. Az segített is, néha rosszul, de azért sikerült megnyitni a számlát. Igaz, még 25 centet kellett az órába dobni.
Tisztára olyan volt, mint az OTP, csak az emberek kedvesek voltak.
És megnyitották a számlát. És rátették a pénzt.
Ha adnának száz dollárt, talán az OTP-be is szívesebben mennék.

Nincsenek megjegyzések: