2007. november 11., vasárnap

Nem ferret


Hi... can we discuss the menu?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Még mielőtt örökbe fogadtuk volna Yodát, felmerült, hogy kutya helyett esetleg egy vadászgörényt vegyünk. Esetleg kettőt, hadd játszanak együtt. Aztán valahogy mégis kutyánál maradtunk, pedig a vadászgörény is kaphat útlevelet. (A mókus nem kaphat, diszkrminálva van, ezért nem lett mókusunk.) Csak a v.görény, angolul ferret könnyen megszökik, kis helyre is elbújik, ráadásul láttuk, sok-sok apró, de tűhegyes foga van.
Elképzeltük, amint beleharab az ujjunkba és lóg róla.
Egy kutyában jobban bíztunk.

Latlak...

Aztán kikértünk a DVD-kölcsönzőből egy filmet a vadászgörényekről. Helyesebben szerintem inkább a tartóikról, akik büszkén sétáltak méretes, hosszú, szőrös kulcstartóikkal fel alá. Versenyekre jártak, 10-20 állatot is tartottak egyszerre, énekeltek nekik. A versenyen persze az egyik állatka beleharapott a bíró orrába, a hölgy tiszta vér volt, orra pedig úgy nézett ki, hogy nyugodtan elmehetett volna vele a Joe, a láncfűrészes gyilkos című filmbe áldozatnak.
Néhányan virágcserepeikbe temették elpusztult kedvenceiket, mások összeálltak. Ha elpusztult egy házikedvenc, betették egyikük mélyhűtőládájába a fagyasztott pizzák mellé és ott gyűjtögették a tetemeket, amíg össze nem gyűlt 15 kiló ferret, amit kedvezményes áron hamvasztottak. Hamvasztás után összeültek kiskanállal, énekelgettek és mindenki annyi kanálka port kapott, ahány hullát adott be a közösbe. Aztán volt, aki dobozkába tette a hamvakat és könyvespolcán tárolta két porcelán baba között.
Azt hiszem, jól jártunk Yodával.

Nincsenek megjegyzések: