2011. szeptember 13., kedd

Yodüsszeia I - Keleti az Kelet

Rakoczi Ave and Keleti Station

Forgatag. Káosz. Erôs szagok. Tömeg.

- Ház! - szóltam rá Yodára, aki vonakodva bemászott a dobozába.

- Ott jó helyen leszel, a végén még összeszedsz itt nekem valami parazitát.



Kikerültem pár egzotikus szagú, földön pihengetô embert és egy ismeretlen szolgáltatást kínáló atlétatrikós úriembert. A taxis hiénáknak nem is válaszoltam, elsô pillanatban teljesen hülyéknek tüntek: miért kínálnak taxit valakinek, aki befele megy egy vasútállomáson?

A dologban volt azért logika. Ha egy gyenge idegzetû személy meglátja a Keletit, hajlamos azonnal sarkonfordulni és taxival menni mondjuk Malawiba is.

Rengeteg olyan kortárs angolszász utibeszámolót (travelogue) olvastam, ahol a szerzô megérkezik a Keletibe és megállapítja, ez a nagybetûs Kelet. Csak a szerzô nem a pályaudvarra gondol.

A peronok elôtt elvileg smasszerek ellenôrzik a jegyeket és a vonatokhoz csak jeggyel rendelkezô utasok mehetnek. Elvileg. Este nyolckor az elvek és a gyarkorlat kapcsolatából a Keleti mikrokozmoszában metafizikai értekezést lehetne írni. Úgy hatoltunk át a peronzáron, mintha ott se lett volna. (Nem is volt.)

Kicsit aggódtam a vonat miatt. Nappal többször vonatoztam Prágába. Az utóbbi években - 2000-2006 között - vonattal (hálókocsival) jártam Krakkóban, Velencében, Thesszalonikiben, Bukarestben és Szófiában. Rendes vonattal eljutottam Prágâba, Bécsbe, Fiumébe, Krakkóba és Brassóba.

Nem mindig voltak pozitív tapasztalatom, idônként megpróbáltak kizsebelni, kirabolni vagy csak ajândék szaunabérletet kaptunk valahol két partiumi falu között.

Most elszalasztottam a nyár utolsó lehetôségeit: nem vettem lángost, nem adtam "csak tíz forintot" vonatjegyre annak a bizalomgerjesztô alaknak, aki öt éve is "csak ide Sülysápra mennék, de 10 forint hiányzik" szöveggel gyûjtött pénzt, sokadszorra is kihagytam a meghatározhatatlan nemû és (kis?)korú prostitutat is. (Rá teljes mértékben  igaz volt a mondás, nem tudod, mit veszítesz!)

Megálltunk a hálókocsinál. Elbúcsúztunk. Nagy levegôt vettünk és felszálltunk.

4 megjegyzés:

Boston2 írta...

Jó utat!
Én Belgrádból jöttem jónéhányszor hálókocsival haza és teljesen jó volt.
Csak aludni nem tudtam.
Valamiért se vonaton, se repülőn nem megy, csak amolyan félálomban bóbiskolás, igazi pihenés nélkül.

A Keleti még így is kulturáltabb, mint mondjuk akkkoriban volt, mikor még diploma után jártam néha ott közt. De kétségtelenül elég... hmmm... egzotikus? :)

Phoebe írta...

Nem egy ilyen erosen buzikulseju fiucska keregeti a sulysapi penzt?volt egy ilyen, mi csak buzigyereknek hivtuk, idonkent felbukkant a varosban, es mindig nyomaszto volt a jelenlete, mint egy rossz omen.Igaz, o 100 es ketszez forintokat kert, es ha nem adtal, elkuldott melegebb eghajlatra.

Unknown írta...

Ilyen rosszak ott az állapotok? Én idejére sem emlékszem, hogy mikor jártam a Keletiben. Egyszer megállunk és megnézzük már tényleg.

ribizlifozelek írta...

Boston2, koszonom!

Boston2, Csilla, a Keleti tenyleg javul, de ennek ellenere igy is Budapest egyik legotvarabb helye.

Phoebe, nem igazan ertem a "buzikulsejut". Ez egy kis nyikhaj volt..