Kopipaszta

Bahman Bahktiarit a Utahi Egyetem Közelkeleti Intézetének vezetőjét Utah legnagyobb újsága, a Salt Lake Tribune többször kérte fel elemzések írására. Az iráni származású tudós minden egyes alkalommal lelkesen eleget tett a kérésnek és elemezte a keleten történő eseményeket.

2011 februárjában Bahktiari az egyiptomi helyzetet boncolgatta. A cikk megjelent a Tribune online verziójában is.

Pár olvasónak ismerősek lettek egyes bekezdések. Utánanéztek és vad emilezésbe kezdtek. Bahktiari cikkét összeollózta. Nem a gondolatokat emelte át a New York Times és a CNN elemző írásaiból, hanem az egész bekezdéseket. Gyakorlatilag az egyetlen kölönbség az írások között az aláírás volt.

A nyugati világban, kutatói körökben főbenjáró bűn, ha valaki plagizál. Az egyetemek úgy üldözik a plagizáló diákot, mint egykor a spanyol inkvizítorok az eretnekeket.



Bahktiari esetében sem volt másként.
Ő nem diák, hanem tanár, ami nem éppen mentő körülmény. Sőt.
Egy, nem lopunk. Erkölcsileg nem megengedett.
Kettő, egy magára valamit is adó egyetem nem engedheti meg magának, hogy a szakmai szabályokra ilyen mértékben tojó emberek képviseljék. Egyszerűen nagyobb kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.


A kutató azzal védekezett, hogy nem tudta, újságcikkekből sem emelhet át hivatkozás nélkül mondatokat.

Ez nagyjából úgy hangzik, mintha egy autószerelő azt mondaná, hogy nem tudta, hogy a Trabantokon is meg kell húzni a csavarokat.


A hivatali gépezet beindult. Kiderült, hogy Bahktiari több más - korábbi - munkájánál is jobban merített a kelleténél idegen forrásból.

Ez végleg kiverte a biztosítékot és több aprólékos, közel negyed éves vizsgálat után Bahktiari repült. Ha nem is Utahból, de az egyetemről.

Mint egy ismerősöm mondta, ha valaki egy embertől lop, az plagizál, aki többtől, az kutat, feltéve, ha ír hozzá lábjegyzetet. És hozzátesz valami apróságot, amiért érdemes volt - nem idegen - tollat ragedni.