Yoda and the buffalo waste
Originally uploaded by ribizlifozelek
Mivel lehült az idő, Yodát téliesíteni kellett. Feladtuk rá kis kabátkáját és elmentünk sétálni.
Yoda egy év alatt elfelejtette, milyen is a kiskabát, azt meg végképp elfeledte, hogy a kabát arra szolgál, hogy segítse az elmenetelt. Teljesen az ellenkezőjét érezte. Lányos zavarában addig homorított, addig domborított, amíg a döntő pillanatban el nem vétette az anyaföldet. Mindaz, amivel a földet termékenyítette volna meg és mindaz, amit én nejlonzacskóba csomagolva a szomszédok kukáiba loptam volna bele, a lábán és a fenekén végezte. A szőrében. Beleragadva.
Meglepődött. Határozottan csodálkozott. Egész tartása, mozdulatai azt sugallták, ennek nem ott a helye.
Mi is rontottunk a helyzeten, megpróbáltuk levenni mindazt, amit a természet nem oda szánt. Sikerült eredményként felmutatni pár összekent zacskót és egy még jobban összekent kutyafeneket. Ez utóbbit igazából nem engedtük Yodának felmutatni, az még kevésbé engedtük, hogy megtisztogassa magát - a heverőnkben.
Fogtuk a még mindig döbbent kutyát és alaposan kimostuk. Közben járt a ventillátor és számolatlanul ömlött a levendulás szappan. Mégis, az uralkodó szag nem a levenduláé volt.
Fél flakon levendula és sok liter víz után az eb tisztának és illatosnak találtatott. Én meg beleléptem a fűben egy eltakarítatlan aknába. Pedig kabát se volt rajtam.
2 megjegyzés:
:DD
Tudom hogy nektek nem volt vicces, de igy olvasva...:DD
Jobb neveetni rajta :)
Megjegyzés küldése