2008. január 14., hétfő

Ensign Peak


Salt Lake City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Estelledett, de valahova el akartunk sétlni, kutyástul. A kutyasétáltatás helyi verziója az, hogy az ember beteszi a kutyát az autóba, elmegy valahova és ott sétál (a kutyával).
Mi is ezt tettük: elmentünk megnézni az Ensign Peak-et. Ez egy hegycsúcs Salt Lake City felett, egy Rózsadombszerű környéken. Egyes utcákat tulajdonosaik lezártak, csak az ellenőrő kapun át lehet bemenni (mint Magyarországon Telki-Budajenőn a Hilltopot).
A park azonban közterület. Először megtévesztett a sok parkolni tilos tábla, de aztán Anikó észrevette, hogy csak este 10 és reggel 6 között tilos parkolni. Leparkoltunk. Már teljesen sötét volt, de az első kilátóig felmentünk. Megérte.
Reggel aztán Yodával elindultunk, hogy meghódítsuk a csúcsot. Leparkoltunk a hegy lábánál. Mindketten profi túrafelszerelésünket viseltük: Yodán kis piros hám volt, bombázó dzsekivel. Hátizsákomban lapult a kutya cipője, ha sóznák a hegyet. Ott volt még egy vésztartalék Mars szelet és egy deci víz, pénztárca és zacsi a kutyaguminak. Zsebemben kesztyű, sapka, kulcsok, fényképezőgép. Meg további zacsik a további kutyagumiknak. Ennel szerényebb felszereléssel hódítottuk meg a Wasatch front pár 1900 méteres csucsát.
Elindultunk. Az ösvény jeges volt és meredek, hamarosan lekívánkozott a kutya kabátja. Le is kaptam és betettem a zsebembe. Jó ez a Columbia-kabát, belül óriási zsebei vannak.

Ensign Peak

Az ösvényt nem lehetett eltéveszteni. Ha kanyarodott, jelölték a kanyart. Ha egyenesen ment, jelölték az egyenest. Különben kacskaringós út volt, nem támadta a csúcsot hűbelebalázs módjára, szépen komótosan megkerülte és hátulról, egy kis nyergen ért fel.
Amikor a mormonok ideértek, vezetőjük lázas beteg volt. Ez nem akadályozta meg abban, hogy a megérkezés után két nappal ne másszon fel pár követőjével erre a hegyre. A próféta kollégáját, Ézsajást idézte:

És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. (Ézsajás 11:12)

Ezt követően ők is állítottak itt egy zászlót.

A hegytetőről szép volt a kilátás, csak pont a város felől tűzött a nap, szinte semmit se lehetett látni. A másik oldalon a Nagy Sós-tó párába és szmogba burkolódzott. A hegy lábánál elterülő iparvidék viszont remekül látszott. Még fel kell ide jönni párszor.

Blue sky

Nincsenek megjegyzések: