Roasted garlic soup
Originally uploaded by ribizlifozelek
A baszkok nyakas emberek. Ott ülnek saját kultúrájukkal, senki által nem értett nyelvükkel a hegyeik között és Julius Caesar óta nem hajlandók asszimilálódni. Mások szerint már az ibéreket is elküldték a fenébe, amikor arról beszéltek volna, hogy Spanyolország egy és oszthatatlan. Ha akkor nem is biztosan így hangzott el, azóta a baszkok ezt mindenkinek az orra alá dörgölik. Nem csoda, ha a központi hatalom évszázadok óta gyűlöli és mindennek rossznak elmondja őket. A 11. században egy, a pápa által jegyzett zarándokkalauz megemlíti, hogy a baszkok gonoszsággal teli, sötét színû, galád kinézetû, züllött, perverz, álnok, hűtlen és hamis, kéjenc, részeges, mindenféle erõszakossághoz értõ, kegyetlen, vad, gonosz és kárhozott, irgalmatlan, zord, elvetemült és kötekedõ, erkölcstelen, minden bűnben és rosszban járatos, galádságban jártas egyének. Pár évszázaddal később ehhez hozzátették, hogy állandóan fokhagymát zabálnak és ettől bűzlenek.
Ezek után egy baszk fokhagymaleves csak jó lehet.
A viszonylag nagy szeletekre vágott legalább fél fejnyi fokhagymát kevés olajon meg kell pirítani. Meg kell úsztani egy csészényi húslevesben és szétnyomkodni. Ha ez megtörtént, még három csészényi húslevest kell hozzáönteni. A végén bele lehet hajítani egy csilipaprikát. A leves egy kis olajon pirított, kockákra vágott kenyérrel tartalmasabbá tehető.
A leves nagyon finom és tényleg iszonyúan büdös.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése