Salt Lake City
Originally uploaded by ribizlifozelek
Most éppen Népszabadságot olvastam és megint valamit, amit nem kellett volna. Hirsch Tibor írt Mars Állam Utah címmel egy cikket a Mars Society egy kísérletéhez kapcsolódóan.
http://www.nol.hu/cikk/488087/
Az amerikai Mars Társaság Utahban modellez egy idegen bolygó felszínén található bázist. A kísérlet résztvevői a “Marsbázison” élnek egy fémhengerben. A henger igazából egy zárt ökoszisztéma áramfejlesztővel, víz- és élelemkészlettel. A résztvevők csak űrruhában léphetnek ki az idegen bolygó felszínére, csak a készleteiket fogyaszthatják. Minden olyan, mint amilyen egy igazi Mars-expedíción lesz.
A szerző - aki az expedíció újságírója - a cikkben leírja érkezésüket és útjukat a bázisra. Közben ír egy keveset Salt Lake Cityről és Utahról. Innentől lettem picit morc.
Igazából nem is az európai fennsőbbrendűséggel van nagy bajom, elvégre ez a cikk egy szubjektív írói alkotás. A szerző valószinűleg pont akkor volt itt, amikor átvonult itt egy porvihar. Ezt megírta. (Más lapra tartozik, hogy az itteni levegő általában jóval kellemesebb, mint ami megrekken Budapest felett.)
Azzal van csak bajom, hogy a szubjektív, fennsőbbrendű leírásban hemzsegnek a tárgyi tévedések:
Azután elindulunk Jeepjeinkkel az autópályán délnek, és még mindig nem értjük, miért nevezi Utah magát „State eleveted” [sic!] – megemelt (lebegő, repülő?) - államnak, és hogy miért csalogat ez a név ide természetkedvelő idegeneket.
Szóval, nem “State eleveted”, hanem “Life elevated”. Így már más egy kicsit. A természetkedvelő idegenek pedig nemcsak az amúgy gyönyörű sivatagok miatt jönnek, hanem a hatalmas erdőségek miatt is.
Aztán megtudom, hogy “még a belvárosban is csúf kőbarakkok jelzik az amúgy gazdag mormonok, építészeti puritánságát.” Nagyon jól hangzik és annyira igaz, mintha valaki Budapestről mondana ítéletet egy Havanna lakótelepi séta után.
Az üzleti negyedet közepesen magas házak jellemzik, ez igaz. De a mormon egyházi építészetre én mindent mondanék, csak azt nem, hogy puritán. Az alábbi -nem túl jó- képen pár puritán templomtorony látszik:
Egy pillanatra félretéve a kekeckedést, megjegyzem, hogy a mormon építészet már a kiegyezés évében is meglepő dolgokat produkált:
A város jelenkori építészetét pedig jól jellemzi az alábbi kőbarakk:
Ott van még a helyi Andrássy út, a South Temple is. Igaz, ebből az autópályán átszáguldva nem sokat látni.
A következő mondatot csak idézem. Ez már poézis. Illetve az írőgépről hiányzó pont. Vagy képzavar. Tudom, bunkó vagyok, nem esztéta.
Másodszor, a hegyek, és mindenféle magaslatok mintha tényleg önmagukkal volnának itt azonosak, és csak magukkal: ha egyszer szürke a növényzet, ha hiányzik a talaj, akkor sehol sem annyira hegy az a hegy, mint éppen itt, csupaszon, a maga lényege szerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése