2009. június 21., vasárnap

A semmin túl a kanyon szélén


Canyon de Chelly National Monument
Originally uploaded by ribizlifozelek

A 66-os burger elegendő bátorsággal és kalóriával töltött el minket ahhoz, hogy nekivágjunk az indián rezervátumnak.

A rezervátumban szerintem a semmit, a reménytelenséget és a port őrzik. Mérföldek tucatjain át nem volt semmi, csak síkság, házikók és az út. Amikor végre lett valami, az is egy porvihar volt.

Száz valahány kilométer után a semmit egy kisváros szakította meg. A kisvárosban reménytelen emberek laktak, fújt a szél és nem láttunk a portól.

Talán nehezebb egy ilyen rezervátumból kitörni, mint egy gettóból. Persze lehet, csak egy pow wow kell hozzá.

Az arizonai kormány munkát ígért a navajóknak. A kormány állta a szavát, fiatalkorú korrekciós intézetet, felnőtt börtönt és nevelőintézetett telepített Chinlébe. Minket itt csak a kanyon érdekelt.

Késő volt, porvihar dühöngött, elegünk volt - úgy döntöttünk, csak megnézzük egy részét és ha tetszik, majd még visszajövünk.

Canyon de Chelly National Monument

Mivel a kanyon és környéke törzsi területeken vannak,, a kanyonban csak helyi -navajo- idegenvezetővel lehet menni. Kutyát még helyi navajo idegenvezető társaságában is tilos bevinni. Ezért nem béreltünk helyi idegenvezetőt (navajót), hanem csak végigautóztunk a kanyon peremén és egy két kilátóból lenéztünk.

Canyon de Chelly National Monument

Ez csak akkor kerül pénzbe, ha a tájékozatlan turista magára hagyja egy néptelen helyen a telipakolt autóját. Olyankor valahogy eltűnhetnek a járműből a cuccok. Mivel mi tájékozottak voltunk, néptelen helyeken - gyakorlatilag mindenütt -, csak a kilátókig mentünk.

A kilátóknál figyelmeztető táblák jelölték, hány méter függőleges sziklafal választ el bennünket a fenéktől.
A sok lábat nem is mertem méterbe átszámolni. A mélyben levő lovak felismeréséhez azonban a tizennyolcszoros optikai zoom éppen csak elegendő volt.

Horses

A hely nagyon tetszett, de sötétedett, lenn, a völgyben tovább tombolt a porvihar és kezdtünk fáradni. A kanyont eltettük későbbre és megpróbáltunk kijutni a törzsi területekről.
Egy tájékoztató tábláról megtudtuk, ezen az úton hétvégente nem takarítják a havat és nem járőröznek a rendőrök. A hótakarítás nem volt aktuális, de a rendőrkérdés szöget ütött a fejünkbe.

Ez jó vagy rossz?

Nincsenek megjegyzések: