Grinnell
Originally uploaded by ribizlifozelek
Amikor véletlenül hozzánk kerül valami apró, bedobjuk egy dobozba. Az érmék ott halmozódnak, gyűlnek és halmodzódnak. Egy, öt és tízcentesek gyűlnek ott évekig.
Három év után megtelt a dobozka, aminek tartalma közel másfél kilóra hízott.
A dobozkát betettük a csomagtartóba és elmentünk a közeli boltba. Itt az előtérben áll egy pénzváltómasina. Az érmék átpotyognak egy rácson, a gép leméri, megszámolja őket és kiköpi a rossznak ítélt pénzeket. Ezek egy része teljesen jó amerikai pénz, csak valamiért a gép szerint rossz ízük van vagy átment rajtuk egy teherautó. Ezeket újra be kell dobni, hátha. Általában másodjára már jók. Az emészthetetlen érmék másik felét az idegen pénzek adják. Kanadai egycentesek, eurócentek, ilyesmik. Ezek otthon másik dobozba kerülnek.
A gép ezek után összeadja a pénzt, levon egy bizonyos százalékot a munkájáért, majd adott egy kupont, amit a boltban le lehetett vásárolni. 28 dollárt kaptunk.
Mindenki jól járt. A bolt nyert pár fillért a váltáson, még pár dollárt a vásáráson, mi pedig újra elkezdhetjük gyűjteni az aprót. Ma például találtam két centet az utcán.
3 megjegyzés:
A mosodaban nem talaltal penzt?
Mi is ezt csináljuk :)
És a parklóórában?
Megjegyzés küldése