Igaza volt a ranger-nek a látogatóközpontban: nem kell ide négykerékhajtás. Elég, ha a jármű magas, nagyjából olyan magas, hogy elfér alatta egy kiselefánt úgy, hogy nem üti be az orrmányát.
Az utak nem utak voltak, hanem olyan homokos sávok, ahonnan kiírtották a bozótot, vagy ahol picit lekopácsolták a közetet. Vagy az is lehet, hogy a természet kopácsolta le a kőzetet.
Idővel eljött a pillanat, amikor kinéztem az ablakon, leállítottam a motort, kiszálltam, hátha onnan másképp néz ki és úgy döntöttem, ott én le nem megyek a Jeep-pel. Gyalog még csak-csak.
Leparkoltam, nehogy egy véletlenül arrajáró tarantulának útba legyen az autó, ittunk Yodával és nekiindultunk az ösvénynek. Helyesebben annak az iránynak, ahol az ösvény kellett legyen.
Ott is volt!
Azt olvastam, hogy Cutthroat Castle az egyik legszebb pueblo a Hovenweepben, míg
Horseshoe és Huckberry volt a legnépesebb.
Elárulom, nekem Cutthroatnál
Holly sokkal jobban tetszett, viszont Cutthroat volt a legnehezebben megközelíthető.
Talán mert itt már eléggé meleg volt, ez a falu a Mesternek se tetszett annyira.
- Mi lenne, ha inlább ebédelnénk? - kérdezte Yoda.
- Ebédeljünk - feleltem és elköszöntem a romoktól és visszamásztukn az autóhoz.