- Hol?
- Ordason.
- Hol? - nem hittem a fülemnek.
- Ordas.
Külföldi ismerőseimmel a Dunát végigjáró szállodahajó Kalocsa mellett, Ordason kötött ki.
Ordas.
- Megnéznéd, mi van ott?
Megnéztem. Persze merészen borítékoltam volna a választ: nincs ott semmi. Mivel nem akartam hülyeséget mondani, elmentem Ordasra.
- Van valami Ordason? - kérdezték tőlem pár nap múlva.
- Ott a Duna - feleltem.
- És?
- Hát... ott van Rákóczi fája.
A vonal másik oldaláról döbbent csendet hallottam.
- Kinek a milye?
- Rákóczi fája. Rákóczi egy 18. századi erdélyi fejedelem volt, akit valószínűleg megcsípett egy cecelégy, ezért szerte az országban minden fa alatt aludt egyet.
Mély csend zúgott a kagylóban.
- Szóval egy több száz éves fa?
- Legalább hétszáz éves fa volt.
- Ehem... volt????
- Igen, egy helybeli szerint megdöglött. Túl sok halottat temettek köré és túl közel megy el az országút is hozzá.
- Van út? - ismerősöm optimizmusa kezdett visszatérni.
- Van. De nem lehet rajta túl gyorsan menni, tele van kanyarrral. Túl sík az Alföld és muszáj volt kanyarokat építeni az utakba, hogy az emberek ne menjenek gyorsan.
- A temető milyen?
- Csendes. Volt benne pár szép faragott fejfa, de a legtöbbet odaadták a szentendrei skanzennek.
- Hm...
- De ott a régi temető. Az nagyon szép. Egy több száz éves elhagyott protestáns temető.
- Elhagyott?
- Teljesen. Van körülötte egy kisebb bozót, meg sok tüske. De nagyon szép. De vegyetek vastag nadrágot, ha meg akarjátok nézni a temetőt. Meg hosszúujjú inget.
- Hideg lesz?
- Nem, de rengeteg a tüske és a szúnyog. Egyébként 35 fok lesz. Ja, bakancsot is vegyetek, nagyok azok a tüskék.
- Akkor nem megyünk temetőbe. Oda egy embernek elég egyszer mennie, de akkor végleg.
- Helyes hozzáállás.
- Mit lehet még nézni?
- Van ott egy templom.
- Egy? - ismerőseim megszokták, hogy minden magyar faluban legalább három templom van. A vonal másik oldaláról egyre mélyebb kétségbeesést lehetett hallani.
- A kikötőben van egy régi ház is, negyvenben építették az árvíz után a katonák. Az volt sokáig a fogadó.
- De már nem az.
- Nem, most üres. De hozzá közel van egy másik szép épület, az a régi hajóállomás.
- Az most a fogadó?
- Nem, az most egy rom.
Végre nem csend szűrődött át a kagylón, hanem valami bugyborékolás.
- Járnak egyáltalán Ordason külföldiek?
- Persze, a török háborúk alatt rengetegen jártak ott.