Megjegyzés: a megfejtés ez úttal a bejegyzés alján található!
Ki ez a néni?
A történelmi légibázis szó van olyan szörnyű, mint a nemzetközi árutartalmú levél. De jobb nem jut eszembe Wendover repterére, ami kétes hírnevet is hozott a városkának. Remélem, a helybeliek jobban örülnek a sóssivatag és a gyorsulási versenyek hírének, mint ennek.
A reptér ma is működik, pár utasszállító hoz ide embereket kaszinózni, van itt még pár lelkes amatőr, akik repülőgépeket szerelnek és a légierő bázisa se zárt be.
Lelkes helybeliek igyekeznek megőrizni a régi épületeket több kevesebb sikerrel. Pont egy nappal azelőtt, hogy idejöttünk, leégett egy 1934-es barakk. Szóval, mielőtt minden eltünne, benéztünk egy kiadós ebéd után, amit a helyi rejtői kocsmából hoztunk.
Hogy jó uton járunk, egyből láttuk, amikor megpillantottuk egy gépmadár farkát. Persze egész Wendoverben nincs annyi utca, hogy el lehessen tévedni.
Mint megtudtuk, a reptéri múzeum egy hosszabb koronavírus szünet után most nyitott VOLNA, de aztán inkább bezártak még pár hétre.
A Marinába mindig jó kimenni. Ott mindig történik valami és rengetegszer lehet valami érdekes dolgot csinálni. Lehet túrázni, nézni a tavat, megkeresni a hajóroncsot, meg ilyesmik.
Most azt hittük, csak egy óriási lakókocsit látunk, de aztán ránéztünk az égre.
A lemenő nap sugarai megsütötték a Salt Lake Cityt keletről határoló hegyláncot, a Wasatch-t.
Gyönyörű volt. Csak néztük a vöröslő hegycsúcsokat.
Aztán nyugat fele fordítottuk a fejünk és megláttuk a hóborította Stanisbury-hegyeket. Sok-sok éve láttam a naplementét Görögországban Sunionnál. Ez annál is szebb volt.
Csak néztük, ahogy az ég vörössé válik, aztán a tó is, a Stansbury-sziget is és minden hihetetlen szinekben kezd pompázni, aztán hirtelen lement a nap, eloltották a villanyt és mi csak néztünk és továbbra se hittünk a szemünknek.
Az amerikaiak harcolnak.
Harcolnak a dohányzás ellen, az alkohol és a talibánok ellen.
A kultúrában benne van, hogy fegyverrel kell szembeszállni a betegségekkel (például Pastőrrel, azaz Pasteur-rel kell ledöfni a bacikat).
Most megszületett a kovboj válasz a koronavírusra is. A takarítók előkapják led-es célzókészülékkel felszerelt stukkerukat és durr bele.
- Fák! - mondta Yoda áhitattal - FÁK!
Simpson Springs az egyetlen hely a West Desertben a Pony Express útja mentén a Lookout Pass után, ahol rendes, fás ligetet találni.
Ezt az állomást a futás alatt is imádtuk. Itt még WC is van!
A hely annyira más, mint az útvonal többi része, hogy Simpson kapitány, aki 1858-ban kereste a Salt Lake Cityből Kaliforniába vezető utat, saját magáról nevezte el a forrásokat.
Volt itt Pony Express állomás, postakocsi állomás, pár ház, néha fogadó és ez volt a központja pár bányaváoskának is, amik a közeli hegyekben tengődtek és mára már elenyésztek.
A harmincas években volt itt egy CCC tábor is, a Civilian Conservation Corps tagjai jobban kiépítették az utat és emlékműveket állítottak a régi Pony Express állomások helyén.
A Simpon Springs állomást pedig teljesen ujjáépítették.