Művésztelep

- Szarvas, szarvas, SZARVAS! - lihegte Puppey a fülembe.

- Álljunk meg?

- Bagoly, bagoly, BAGOLY! - lihegte a Hellhound és húzott ki az autóból.

- Szarvas, szarvas, SZARVAS! - futott Puppey a második szavas fele.

- Nyugi, ez egy kapufélfa - mondtam.

- Fa, fa, FA - mondta az eb és megállt egy pillanatra és felemelte a lábát.

Aztán megint rákezdte.

- Ember, ember, postás!!!

Persze nem ember volt, hanem Maga a Favágó a fán kedvenc láncfűrészével.

- Faszobrász - nyugtattam az tiszta ideg kutyát.

- Mondd szépen, székelykapu!

De Puppey csak morgott.

- Róka, nem bánt - magyaráztam.

Aztán a kutya megtorpant.

- Mókus - mondtam - csak a favágó nem tud mókust kivágni jól. Vagy még nem látott olyant. (Vagy ez a mókusfiliám és ő nem mókus, hanem borz... vagy menyét vagy hód?)

Valóban, a mókust több különféle állatból rakta össze a művész.

Vagy csak így sikerült.

Ekkor Puppeyből előrört a házmester és morogni kezdett.

- Nyugi, csak szobor... ő a fából faragott királyfi.

- Mrrrrrrrrr

Aztán mindketten megtorpantunk.

- Sas.... - suttogtam - ez egy szimbólum.

Erre már Puppey se mondott semmit.