2014. június 27., péntek
Nem semmi
Az eredeti ökorecept szerint készült vegetáriánus pecsenyezsír szerintem jobb, mint a citromízû banán.
2014. június 25., szerda
Kultursokk
1. Mindenki magyarul beszél.
2. Kevés a kertész.
3. És a kertészek nem mexikóiak.
4. A melósok se mexikóiak.
5. Minden picit többe kerül, mint Utahban.
6. Mindenki, aki autóval közlekedik, siet.
7. Van olyan, hogy "dugó". Talán mégse olyan drága a benzin.
8. A fû nem az elsôszámú közellenség. Mert nem vágják.
9. Kivéve a legtöbb közparkot, ahol kínozzák a füvet: nem adnak neki inni.
2014. június 21., szombat
Intermezzo - A zebrán
A fèrfi kerek volt. Kerek volt az arca, a teste, a mosolya és a feje. De a zebrán a piroson egyenesen ment át.
A furgonnak fékeznie kellett, hogy a gyalogos megtarthassa kerek formáját.
- Legközelebb kivasallak! - üvöltötte a sofôr.
- Akkor vasaljál ki! - üvöltötte vissza nevetve a kerek ember.
2014. június 15., vasárnap
Lebontották
Lebontották.
Eltünt a <a href="http://ribizlifozelek.blogspot.hu/2012/07/az-omladozo-ufo-vegnapjai.html?m=1">PanAm</a> terminál, a szerényen csak Worldport-nak hívott épület és ezzel elveszett a polgári repülés egyik legendája.
Kár érte.
Mûködött 43 évet.
Yoda New Yorkban
- Itt vagyok! - mondta Yoda.
- Bujj vissza - szóltam rá - A repülôn nem jöhetsz ki!
- Azt csinálom!
- Nem! - ezzel behúztam a cipzárt és berekesztettem a vitát. A Mester sértôdötten meglapult hordozója mélyén.
Salt Lake Cityben két gyönyörû kutyasétáltató park is van a reptéren, így Yoda kimozoghatta magát az indulás elôtt.
New York más. Ott mindenki ideges, mindenki rohan és dohányzik, ha pedig éppen a volánnál ül, akkor még dudál is.
A párás meleg, a zaj és a bûz szinte fejbecsapott minket. Salt Lake City sivatagi békéje után kemény volt az átmenet. Yoda nagyon utálta a repteret; rövid séta után megállt hordozója elôtt és bebújt:
- Majs Prágában szóljatok! - ezzel a fenekébe dugta az orrát, amit illatosabbnak találhatott a reptérnél, majd elszenderedett.
2014. június 13., péntek
Repülés
- Ott van! Oda nézz!
Az óceáni repüléshez lehetô legfélelmetesebb utitárs ült mellett mellettünk. Egy csecsemô.
- Ez az elsô útja - szólított meg minket a szülô - Ha esetleg gond lenne, végszükség esetén használják - és elkezdett cukorkát és füldugót osztogatni.
Nevettünk és már az se érdekelt, ha a baba Prágáig üvölt. De nem tette. Rövid játék és nevetgélés után elaludt és meg se moccant a leszállásig. Yodán kívül még senkit se láttam ilyen jól repülôn aludni.
2014. június 12., csütörtök
Félreérthetô
- Gyere!
(...)
- Nem bántalak...
(...)
- Nem bántalak. Csak a feneked érdekel. Semmi más.
(...)
- Tényleg. De vigyázni fogok. Nem fog fájni.
(...)
-Yoda, komolyan ki kell nyomni a bûzmirigyedet!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

