Burmester

Burmester nem az az elhagyott város, ahova tömegek zarándokolnak megnézni a múlt dicső maradványait.

Talán mert nincs dicső múlt - és maradványokat is alig találni.

A városkát eredetileg Grants Station-nek hívták és a transzkontinentális vasút egy állomása volt.

1906-ban aztán átnevezték Burmester-re, ami egy nagyon jó név. Olyan erőteljes hangzása van. (Nem jártam messze a valóságtól: miközben anyagot gyűjtöttem e blogbejegyzéshez, olvastam, hogy a német Burmester cég autókba gyárt erősítőket, rádiókat, hangszórókat.)

Nagyjából százan éltek itt a századfordulón. A népesség 28 főre csökkent a gazdasági válság alatt, majd a város újra felvirágzott és csaknem 130 lakosa lett: ők a közeli sóbányákban dolgoztak.

Ma már senki se él itt.

A népesség nulla.

A legjobb állapotban megmaradt épület egy veremház. (Nem, nem mentünk be, féltünk, ha bemegyünk, átalakítjuk sírrá.)

Nagyjából erre számítottunk, amikor eljöttünk ide.

A közelben azonban ért minket pár meglepetés.

Vajon ki jár ki ide üldögélni?

Esetleg egy zugivó lenne?

A kábeldob-asztal környéként sok lőszert és töltényhüvelyt találtunk. Lehet, valaki idejár lövöldözni, mert hát az olcsóbb, mint a terápia.

Persze leültünk az asztalhoz és uzsonnáztunk.

Közben megláttunk valamit csillogni a távolban.

Odamentünk.

Mondjuk én nem itt dobmán ki a felesleges jetskit, hajót, de az is lehet, amikor itt még tó volt tízezer éve, akkor a járgány itt feneklett meg.

Vagy a magányos iszogató itt lőtte első jestki-jét.

Április 1

Én büszke vagyok erre a bolondoknapi ötletre. 

Kár hogy túl sikeresre készült.  

Húsvéti locsoló

Hómezőbe jártam,

Jégvirágot láttam,

Nem akart olvadni

Szabad-e locsolni?

A tavasz elmarad

Elnéztem a következő hóvihar előtt a havas hegyeket és eszembe jutott egy tábla, amit nemrég láttam arról, hogy a tavasz elmarad. 

A mikro szűrője

- Van a mikróban valamilyen szűrő? - tettem fel a költői kérdést, miközben megragadtam a kis karikát és kiszedtem a szűrőt.

A mikróban levő villanykörték túlmelegednek és forróvá teszik a mikrót, ami nem igazán normális. Megakartam nézni, hogy mi van velük és ekkor találtam a szűrőt.

(Egyes háztartási oldalak azt mondják, hogy a mikró szűrőjét havonta ki kell takarítani. Ehhez képest ennek a szűrőnek a létezéséről tizenöt éven át nem tudtam.

De ma már megismerkedtünk, elhatároztam, kitakarítom.

Forró vízzel és mosogatószerrel és kefével estem neki és hamarosan kiderült, hogy a szűrő nem aranybarna színű és nem zsírból van.

Így ötven fele is lehet újat tanulni...

Amikor elkészültem és kivettem volna a villanykörtéket, láttam, hogy van még egy szűrő.

Nagy levegőt vettem, ez egy ílyen nap....

De az eredmény megérte. A szűrő olyan volt, mintha most jött volna a gyártósorról. Már csak a körtéket kell megcsinálni.

Időjárás

- Láttad a tulipánjaimat? A tieid is ilyen szépek?

Pokoli hisztérikus kacajban törtem ki a budapesti tulipánok láttán. 

- Nem. De küldök egy fotót a mai hóvihar után felbukkanó szivárványról. 

Végső mentsvár

Ha már a könyvelő se segíthet, még ott a Szentlélek.