Ceviche - Nyers hal

Amikor pár száz éve Peruban összerakták a ceviche ősét, egyáltalán nem gondoltak élő étrendre, nyers diétára. Egyszerűen csak ötvözték a spanyol és a perui konyhát.

A sushit, sashimit, a bölényből készült tatárbifszteket és a hagyományos tatárbifszteket leszámítva nem eszünk nyers húst - és ezeket is ritkán. Az élő étrendet nem nekünk találták ki. A tenger közelségét azonban ki kellett használni, ezért feláldoztuk az egyik friss nyershalat.

Miközben miszlikbe aprítottuk a halacskát, reméltük, hogy az állat életében nem evett sok higanyt és egyéb nehézfémet.

A tonhalat az eredeti receptben mindenféle piros növénnyel keverik össze, de mi csak citromlét, korianderleveleket, hagymát és kapribogyót használtunk. Mivel nagyobb darabokban az étel gyanusa emlékeztet eredeti formájára, ezért mindent apróra szeleteltünk, majd hagytuk egy kicsit összeérni.

Ha valami egzotikus japán étel nem ízlik, sok-sok washabival szoktam elvenni az ízét. A perui cevichénél nem kellett trükközni. Nagyon finom volt - és még mindig élünk.