- Antilop, antilop, antilop! - lihegte Puppey, mire az antilopok harmadik kozmikus sebességbe kapcsolva kilőttek és eltüntek a távolban.
- Pszt - mondtam a Rettenthetetlen Ebnek.
Musztángokat lesni jöttünk ide Clover Springstől és ha vadlovat nem is, antilopot rengeteget láttunk. Amíg Puppey meg nem találta a hangját.
A korábbi itatóhelyek mind csontszárazak voltak és a patások ide, a tavacskákhoz jártak inni.
Mi pedig idejöttünk, hogy tisztes távolból nézzük őket.
Amikor a távolban megjelent egy porfelhő, akkor sejtettük, hogy nem jöttünk hiába.
A négy musztáng lelkesen vetette magát bele a pocsolyába inni.
Vicces volt belegondolni, hogy a vadlovak lábvizet ittak.
Azaz patavizet.
A saját patavizüket.
- Ki a pata vizét issza vizet inni vágyik vissza - morogtam, miközben a musztángok teleitták magukat és beleporoszkáltak a naplementébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése