Tópartok között

Lakeside-ból több van.

Az egyik innen délre, ahol nincs tó, a másik északra. A nyíl is arra mutat. Ott van tó.

Mi most nem akartunk addig elmenni, maradtunk középen, hogy megnézzünk egy hegytetőt.

A hegytető közelinek látszik, de a valóságban jó sokat kellett mennünk, hogy felérjünk.

Az autópályáról lemenve egy jó minőségű földúton haladtunk a transzkontinentális vasút aluljárójáig.

Itt igazi szakrétőként el tudtam magyarázni Puppeynak, hogy ez a híd 1926-ban épült a Western Pacific számára.

Itt kezdődik a vadnyugat is.

Az aluljáró maga pedig graffitiparadicsom.

Grafittifotózás után láttuk, hogy az út aszfaltra váltott: valamikor, az autópálya építése előtt erre vezetett a főút Kalifornia fele.

Itt se mertem száguldozni, de azért nyugodtabban haladtam a hegytetőre vezető elágazás fele.

Ez egy kisebb út volt és hamarosan leparkoltunk és gyalog folytattuk utunkat felfele.

Közben végig a szomszéd hegyet sasoltam, mert nagyon tetszett a formája.

Az is, hogy ellentétben azzal a heggyel, amire most kaptattunk fel, a szomszéd hegyen sokkal több fa volt.

Puppey lelkesen jött velem felfele. Nem volt meleg és hideg se és épp a szél se fújt annyira.

Mimóza lelkének ez volt a tökéletes idő.

Felmenni pedig megérte.

A hegytetőről kitárult a világ és láttuk a környező hegyeket és pont leláttunk Skull Valley-be is.

A jobboldali domb mögött van a Horseshoe springs. Szemben a pici bütyök a Lone Rock, amit még a Stansbury-szigetről is látni.

Még jobbra (délebbre) ott van Iosepa, az egykori hawaii település.

Északabbra ott volt a Stansbury-sziget és a Nagy-Sós-tó.

Az autópálya másik oldalán magasodó hegység oldalán jól látszottak az egykori Bonneville-tó teraszai. Addig ért valamikor a vízszint.

Ebben a hegységben láttuk az első navigációs nyilat is és közelében, a másodikat.

Itt egy sziklán megebédeltünk és elindultunk visszafele.

Puppey felvillanyozva haladt az autó fele.

Még tettünk egy kisebb kitérőt egy facsoport fele, ahol megnéztük, lehet-e ott táborozni és függőágyakat felállítani.

Annyira sajnos nem volt jó a hely, de megérte felfedezni.

Nekem legjobban a dombokon kanyargó út tetszett, amit talán majd egyszer megnézek bicajon.

Aztán majd azt is megírom.

Erről a kirándulásról is csináltam egy videót. Azt itt lehet megnézni.

Vagy az alábbi képernyőn, de a link biztosabb.