Derengés a sötétben

- Gyere, gyere, világít a lefolyó.

Hajnal volt.
Úgy éjfélig vertem a billentyűket és ennek megfelelően nem voltam csúcsformában.

- A mi?

- A lefolyó! Gyere!

- Hova?

- Megnézni, a lefolyót!

- A lefolyót?

- Mert világít!

- Mert világit?

- Gyere, ne hülyéskedj, világít a lefolyó.

Már tudom, hogy Ionescu a legjobb darabjait akkor írta, amikor felébresztették legszebb álmából. Mert világít a mosdó.

Felvettem a szemüvegem, hátha azzal jobban látok a sötétben.

- Látod?

- Mit?

- Hogy világít!

- Nem...

- Nézd meg közelebbről.

Orrommal megvakartam a mosdókagyló fenekét.

- Na?

- Aha...

Valóban derengett ott valami.

- Biztos kintről szűrődik be valami fény.

- Tegyél egy törölközőt az ablak elé! Nem azt, egy vastagabbat! Most is világít!


Az agyamat borító ködön át szó szerint átderengett a megoldás. Én voltam a hibás.

- Nem mostam ki este a mosdókagylót és biztos fluoridos a fogkrém, az dereng.


Másra nem emlékszem, aludtam tovább.

Szemek az éjszakában

- Mrrrr - mondta Yoda. Ez nem az a morrr volt, amivel a Mester megígéri, hogy letépi a postásról az alsógatyát, ez egy nagyon halk, nagyon komoly és figyelmeztető morr volt, ami ugyanúgy figyelmeztetés volt nekem, mint az ellenségnek.

Körülnéztem Salt Lake City éjszakájában. Nem fűztem nagy reményt ahhoz, hogy valamit is meglássk ebben az urbánus sötétségben, de ahogy felemeltem a tekintetem, egy pillanatra kihagyott a szívem és sajnálni kezdtem, hogy nem vagyok fegyvermániálus és nincs nálam legalább egy pisztoly.

- Mrrrrr - mondta Yoda, ahogy a villogó sárga szemek felénk fordultak.

- Yoda, ez Halloween dekoráció - mondtam megkönnyebbülve - Ezt láttuk a múltkor is, csak akkor nappal volt.

- Mondtam, hogy szét kell cincálni! Veszélyes!

Las Vegas fényei

- Né, egy kilátó.

- Tényleg.

- Akkor?

Pár perc múlva már vettük is a jegyet az Eiffel toronyba. A kisebbikbe. Nem a romániaiba, mert ott is van egy, hanem a vegasiba. A vegasi Eiffel torony feleakkora, mint a párizsi. Eredetileg ugyanakkora lett volna, de a közeli reptérről átszóltak, hogy bele fognak akadni a Boeingek. Így fele akkora lett.



Még két különbség van a két torony között. A párizsi szegecselt, a vegasi az úgy néz ki, mintha szegecselt lenne, de hegesztett. És Yoda még nem ellenőrizte a párizsi torony korrozióállóságát.



Azt hittem, tömegek állnak sorba, hogy felmehessenek - de nem álltak. Egy unatkozó hölgy kifizettette velünk a belépőjegyet, egy másik megmutatta, merre kell menni és hamarosan a liftnél várakoztunk.



A kilátóteraszon meglepődtünk. Meleg volt és nem fújt a szél.

A kilátás olyan volt, mint vártuk. Azt olvastam, hogy a Strip a föld legfényesebb helye, amit az űrből is látni lehet, de más volt ezt felülről látni.



A Strip éles fénykardként húzódott végig Vegason. Mintha a város összes fénye ebbe a sávba koncentrálódott volna. A hotelóriások mögött egy sötét sáv húzódott: a parkolóházak. Mögöttük újrakezdődtek a fények, de a Strippel semmi sem versenyezhetett.

Csodálom, hogy az UFÓ-k az Area 51-be mennek. Vegas sokkal jobban látható.

Éjjeli vihar

- Bang!

A hang a dobhártyámat verte, mint ifivezető a kisdobost.

- Bang!

A problémamegoldás legkézelfekvőbb módját választottam és mélyebbre fúrtam magam az ágyba.

- BANG!

A hang áttört a puha-pihe paplanon és belerezonált az agyamba.

- BANG!

A hatékonyságnövelő megoldáshoz folyamodtam és a fejemre tettem a párnát.

- BANG!!

Agyam közben alapszinten működni kezdett. Száztizes szelet és nagy vihart jósolt a meteorológia.

- BANG!

Éjszakára az állami szervek viharriadót hirdettek.

- BANG!

Katasztrófaforgagókönyvek szivárogtak át a paplanon az agyamba.

- BANG!

A szél feltépte az ereszt és most azzal veri szét a házfalat.

- BANG!

A szél letépte a hűtőberendezést a tetőről és az orkán kiszippant minket a nyíláson a hideg éjszakába, ahol közszeméremsértés miatt letartóztatják Yodát, mert nincs rajta nyakörv.

- BANG!

A szél épp hámozza a tetőt, mint majom a banánt.

- BANG!

Tudtam, nem akarom megnézni az órát. Olyan információt közölt volna velem, amire semmi szükségem és ami csak tönkretette volna amúgy is tünedező lelki békémet.

- BANG!

Esetleg a szél letépte a karácsonyi villanyfüzéreket és kóbor áram a megfelelő pillanatot várja, hogy valakit felrázzon szendergéséből.

- BAAAAANG!

Felkeltem.
Yoda úgy tett, mint aki nincs ott. Ő ki nem megy ebben az időben.

- BANGGGGG!

Nadrág, kabát. A kabát zsebében kitapogattam a zseblámpát. Felkapcsoltam a ház körüli fényeket és kiléptem az éjszakába.

A szél a fülembe kapaszkodva próbálta meg letépni a fejem.

- Karácsonyi dekor a helyén.

- Eresz megvan - pipáltam tovább a listát.

- Párologtató rendben.

Aztán valami nagyot és nehezet a lábamhoz vágott a szél.

Lenéztem.

A nagy, kövér, közel kétkilós vödör biliárdozott magában a házfal és a szomszéd kerítése között.

Megfogtam az elkóborolt tárgyat és felvittem a teraszra, majd bemenekültem a házba. Ekkor támadott meg orvul a falióra és a retinámba égette a pontosidőt:

4:15.