
- Szerintem dobjunk ki mindent!
- Nincs hova. Tele a szemetes.
- Lehetünk gonoszak, elvihetjük a régi lakásba és kidobhatjuk a konténerbe.
- Az is tele van.
- Akkor együnk.

Már több órája pakoltunk és tettük át a dobozokat A-pontból B pontba. Telepítettük az internetet és igyekeztünk rendet csepegtetni a garázsba. A ruhák ládákból visszatelepültek a szekrényekbe, az asztal bevánszorgott a nappaliba, a konyha fiókjai pedig benépesültek evôeszközökkel.
- Mit együnk?
- Rendeljünk pizzát?
- Tegnap is rendeltünk. Meg tegnapelôtt is. És azelôtt is.
- Hozok Yodával egy hamburgert.
- Tegnap is hoztál. Meg tegnapelôtt is. És azelôtt is.
- Fôzzünk valamit.
- Nincs itthon semmi.
- Van kukoricakonzerv.
- Van mexikói tortilla.
- Van paradicsom!
- Csináljunk burritót.
A burrito, a csacsi egy mexikói étel. Gyakorlatilag a burrito olyan, mint egy nagy taco. (A taco meg olyan, mint egy kis burrito.) Egy lepénybe töltenek mindenféle finomságot és megsütik.
Mi mindenféle maradékot, kukoricát, felvágottdarabot és reszeltsajtot tettünk a lepénybe, feltekertük és megmikróztuk. Ha sütôbe tettük volna, sokkal finomabb lett volna, mi azonban éhen haltunk volna.