Kecskefarmok

Goat
Originally uploaded by ribizlifozelek

Szeretjük a kecskét.
Szeretem a kecskesajtot.

A legtöbb boltban azonban minden, ami kecske, drága. Ha van.

Szerencsére Budapest környékén három kecskefarmot ismerek. Biztos több is van, de nekem eddig háromhoz volt szerencsém.



Az egyik kecskefarmról, a pilisszentlászlóiról tavaly megtudtam, hogy bezárt. Kirándulásokkor gyakran álltunk meg ott venni egy kis sajtot vagy túrót, amit aztán egy közeli tisztáson elfogyasztottunk.

Tavaly hosszú idő után ismét arra jártunk és már előre elképzeltem, hogy milyen jó lesz a Pilisben majd valahol megállni és uzsonnázni egyet.



A kecskesajtos zárva volt. Egy szomszéd néni elmondta, elköltözött valahova Békéscsaba mellé.

A másik kecskefarm Európa egyik legközpontibb fekvésű ilyen tanyája lehet. Egyik kedvenc budapesti helyemen, a Népszigeten van, az Északi-összekötő vasúti híd lábánál.



Ott találkoztam valamikor Jenő úrral.

- Jenő úr, jöjjön már ide! - hallottam.

- Jenő úr, a jó édes anyját magának, jöjjön már ide b.... meg! Jenő úr!

Aztán megláttam Jenő urat.

Jenő úr egy bakkecske volt, aki háremét terelgette vissza a farmra.



Most nyáron valamikor elmegyünk a Népszigetre és eszünk hekket és megnézzük, hogy van Jenő úr.


A farm, ahova most rendszeresen járunk, Páty mellett van az erdőben. Ez egy igazi, klasszikus farm, sok-sok kecskével, különböző méretű és vadságú kutyával, libákkal, őzzel és egy kis haranggal, amit meg kell kongatni és akkor vagy jön valaki, vagy nem.

Ha jön, lehet kecskesajtot venni.
Ha nem jön, akkor nem.

Rozmaringos kecske

What do you think about global warming?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Végre eljött a pillanat, megcsináltuk az indiai boltban vett kecskét.

Nagyon rég ettem utoljára kecskét, még a Mecsekben egy icipici faluban, Kánban (ahol a káni filmfesztivált szervezték/ik). Nagyon ízlett. Most elhatároztuk, bepótoljuk a kecskementes éveket.

Egyszerű kecskét szerettünk volna csinálni, semmi bonyolultat, hogy jól érezzük a hús ízét. Választásunk a rozmaringos kecskére esett.

A kockaalakúra vágott kecskedarabokat olajban épp csak megsütöttük, öt percet, pont annyit, hogy megbarnuljanak.



Az alig sült kecskedarabokat vastagon megszórtuk rozmaringgal, kicsi sóval, borssal, a szeletek közé pedig vékonyra vágott fokhagymaszeleteket tettünk. A kecskéket áttettük egy tepsibe és felöntöttük őket egy kis borral, ami fél centi magasan állt az edény alján. Igyon még egyszer utoljára az életében a jószág!



A sütőt 450 F-ra melegítettük elő, betettük a kiskecskét, levettük a hőt 400 F-ra és magára hagytuk egy órára az állatot a borral, abba fojtsa a bánatát. Egy óra múlva kivettük, megborsoztuk és lefedve visszatettük még húsz percre.

Ezalatt bőven elkészült a hajában sült krumpli, amit összetörtünk pürének.

A recept szerint még 10 percre vissza kellett volna tenni szegény elhunytat a sütőbe fedetlenül, mi azonban úgy ítéltük meg, már kész a háziállat..

A kecskét krumplipürével tálaltuk és megettük.
Elképesztően jó volt.