Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két barát. A két barát szeretett vadászni, ezért fogták magukat és elindultak kacsavadászatra. Vittek magukkal elemórzsiát, csónakot, két vadászpuskát és velük ment hű társuk is, egy lelkes vadászkutya.
A vadászok egy madárrezervátumba mentek, ahol teljesen törvényesen lehet tájékozatlan kacsákra vadászni, olyanokra, akik azt hiszik, hogy a madárrezervátum azt jelenti, hogy ott nem lehet vadászni.
A vadászok bepakoltak csónakjukba, egyikük pedig szórakozottan etette a csónak szélére a csőretöltött és biztosítatlan tizenkétlövetű sörétespuskáját, majd lehajolt, hogy eloldja a kötelet. Hű labradorja ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy szeretett gazdája után ugorjon a csónakba. Az eb igazi vadászkutya lehetett, mert pont a puskán landolt és egyből el is sütötte a fegyvert, ami megspékelte a bátor vadász fenekét söréttel.
Lehet, az ivartalanított eb a szemet szemért elvet próbálta követni.
Sokan állítják, a kutyák szeretnek arcra támadani. Lehet, most is ez történt, csak a két testrész közötti különbség elenyésző volt.
Forrás:
Salt Lake Trubune, 2011.11.30.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.