Abszurd történet - a rádiószínház stílusában

Office Building
Originally uploaded by ribizlifozelek

(Megjegyzés: 1. A fénykép illusztráció. 2. Az alábbi -nem országspecifikus- történetben valószínűleg a magáncég alkalmazásában álló ügyintézőknek okuk volt azt mondani, amit. Valószínűleg erre szabályzatok, belső utasítások vagy a munkamegosztás kényszerítik őket. Józan paraszti ésszel nézve azonban szerintem valami nem kerek.)

Helyszín: Országos kábeltévé csatorna irodája.
Szereplők: Irodisták és a Naív vevő.
Írta: az Élet.

A Vevő balról belép az irodába.
Az irodában három fiatal, huszonéves ügyintéző ül.
Az iroda üres.

A Vevő a középső irodistához lép.

- Jónapot kívánok.

Az Irodista felnéz.

- Húzzon kérem sorszámot.

A vevő meglepődik. Kicsit előrehajol.

- A bejárat melletti konzolon húzhat sorszámot. Ezt követően, amikor sorrakerül, a tévéképernyőn megjelenik az ön száma.

A Vevő végigméri az üres helységet. Az ajtóhoz lép és megnyomja a készülék egyetlen gombját. Papírcsík kanyarog ki a gépből. A Vevő a papírcsíkkal a kezében a képernyő fele fordul.

Vár.
Öt perc telik el néma csendben.
Az iroda üres. Az Irodisták maguk elé meredve ülnek. A Vevő vár.

Egy Irodista ekkor megnyom egy gombot. A képernyőn megjelenik a Vevő és az egyik ablak száma.

A Vevő az ablakhoz lép.

- Jónapot kívánok, miben segíthetek? - kérdi az ügyintéző.

Vevőszolgálat

Little Shop of Horrors
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egyre jobban utálunk boltba járni. Sok idő, tömeg, nem éppen kellemes. Általában megrendeljük a ruhákat online, a postás kihozza, Yoda megpróbálja megenni. Amelyik ruha nem tetszik vagy rossz méret, visszaküldjük, a cég meg visszautalja a pénzt.

Kényelmes és közben lehet olvasgatni a Tékozló Homáron megjelent posztokat, amelyekben a bontatlan árut sem hajlandók visszavenni és üvöltöznek a t. vevővel. Sok hozzászóló szerint ez ráadásul teljesen normális dolog.

A rengeteg visszaküldött cuccot néha nem jól dolgozzák fel. Pár cipőről nem jött meg a visszaigazolás és a pénz sem. Írtunk nekik 24-én délután. Húsz perccel később megjött a válasz, a pénzt visszautalták, csak az emilt felejtették el elküldeni és sajnálják a késlekedést. Egy másik cégnek is írtunk ekkor - ők 27-én válaszoltak, hogy jaj, azonnal utalnak. Még kiderült, hogy ők normál kiszállítás helyett saját költségére expresszel küldték a csomagot, hogy még idérjen karácsonyig. Ide is ért. 24-én meghozta a postás.



Pár éve, még Bostonban maradt egy kis fonál egy pulóver és két sál elkészítése után.
Visszavittül a harmad, negyed, ötödgombolyag fonalakat. A boltban lemérték őket, számolgattak, majd visszaadták a pénz egy részét.

Igazából ma is azt hiszem, ez egy álom volt.
Jó dolog itt vevőnek lenni.