Tévétől szabadulunk

Ott állt a dög tévé a nappalink sarkában.
Állt és nézett ránk, mind a 46 inches - 112 centis - képátmérőjével és ráébresztett minket néhány alapigazságra.

Egyfelől, hogy a tágas nappalink kicsi lett. A tévé felénk tornyosult.

Túl közel volt hozzánk és az volt az érzésünk, hogy Shaun, a sheep a fejünkre potyogtatja a bogyóit a rajzfilmen.



Megállapítottuk, a tévét messzebbről kell nézni. Megnéztük messzebbről. Ez már egészséges távolság volt - viszont innen a tévé akkorának látszott, mint a régi “kicsi” készülékünk. Akkor meg minek a nagy?

További felfedezendő igazság volt, hogy a tévé-gigász besegít a fűtésbe. Mögötte és elötte érezhetően melegebb volt a levegő. Valószínűleg, amikor bekapcsoltuk, akkor egész Utahban pislogtak egyet a villanykörték, a hőerőműben pedig még pár lapát szenet rátettek a kazánra.

A döntés gyorsan megszületett: a tévének mennie kell.

- KIFELE! - dörrentem rá a tévére, de az óriás meg se moccant, pedig küszöbszerelés közepén voltam és kockás ing volt rajtam.

Más megoldást kellett találni.

A mormon egyház jótékonysági szervezete, a Deseret Industries - szaknyelven DI - minden működő cuccot átvesz és van egy olyan szolgáltatása, hogy a nehezebb holmikért kijönnek.

Felhívtuk a DI-t.

Igen, kijönnek, elviszik, de most sok adományt kapnak és februárban tudják elvinni.

- Február?

Szétszedtem a drótokat és felkaptuk a ketyerét és vittük az autóhoz. Nem fért be. Túl magas volt.
Le kellett szedni a talpát.

Békésen csavarozgattam ki a talpat, amikor az utolsó csavar után tévé azt mondta:

- Akkor megyek! - és elindult. Ott gugoltam a 25 kilós tévé mellett és próbáltam tartani. A tévé menni szeretett volna, de a végén meggyőztem, hogy ne itt fröcsenjen szét.

Betettük a nyavajást az autóba és mentünk a DI-be.

Egy keszek fickó vette át az adományokat. Munkaköpenyben volt, így köpennyel együtt nyomott negyven kilót.

Még nem emelhetett plazmatévét. Megtévesztette a dög kecses külseje. Behajolt az autóba és lendületből felkapta a készüléket. Ívben emelkedett, emelkedett, aztán a gravitáció hatni kezdett, az ív megtört és a tévé egyre gyorsuló ütemben közeledett a földhöz, amiből vétetett.

Valahogy odaértem és elkaptam az utolsó pillanatban. Finoman letettük az öngyilkosjelöltet. Mellétettük a talpat, távirányítót, drótokat.

A tévé adománynak számított, így az ajándék értékét le lehet majd jövőre írni az adóalapból. Beírtuk, mennyire becsüljük a tévét, aztán eltettük a sajtpapírt.

Integettünk a tévének és a fickónak, aztán mentünk, visszatenni a helyére a régi tévét.