A következő címkéjű bejegyzések mutatása: háború. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: háború. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. május 9., csütörtök

Sivatagi erőd - Fort Deseret


Fort Deseret

- Yoda, ne, ne!

- De miért?

- Ez egy műemlék.

- Ez?

- Ez.

Fort Deseret

- Ha lepisiled, elolvad! Sárból van!

- Hova pisiljek? A legközelebbi fa hat kilométer.

Fort Deseret

Látni, Ford Deseret komoly logisztikai kihívásokkal szolgált.

Az 1860-as években a helyi telepesek szóltak a szövetségi hatóságoknak, hogy az indiánokkal problémák vannak, védjék meg őket. A hadsereg el volt foglalva a polgárháborúval és azt tanácsolta a telepeseknek, hogy védjék meg magukat. A telepesek pedig felépítették Fort Deseretet. (Talán ebben gyökerezik az a hozzáállás, hogy az amerikaiak nagy része nem akar lemondani a fegyveréről.)

Fort Deseret

Deseret egy ősi, elveszett nyelven háziméhet jelent - a mormonok szerint. Ők így is hívták egykori államukat. Logikus volt, hogy a sivatagi erődöt is így nevezzék el. De az is lehet, hogy a közeli Deseret nevű faluról kapta a nevét. Vagy fordítva. Bonyolult dolgok ezek.

Fort Deseret

Fort Deseretet kilencven önkéntes építette 18 nap alatt tapasztott agyagbol. Az erőd az nem bonyolult, egy nagy négyzet, sarkain tornyokkal, kapubástyákkal, lőrésekkel. Ez utóbbiak jórészt eltüntek, csak egy fal maradt meg viszonylag épen, a többi lassan belesimult a tájba.

Fort Deseret

Az erődöt vadnyulak vették birtokukba. Csak mi voltunk talpon a vidéken, sehol nem láttunk más élőlényt.

Fort Deseret

Fort Deseret egyszer látott fegyveres ellenséget. Jöttek az feketeláb indiánok és el akarták vinni a teheneket. De nem tudták, mert a tehenek benn voltak az erődben. Egy darabig a Winchesterek beszélgettek, majd az indiánok továbbálltak.

- Akkor ne pisiljem le?

- Ne. De menjünk, jön a vihar és lehet, elmossa a várat.

- Na, akkor csak lepisilem.

Fort Deseret

2008. augusztus 9., szombat

Hadüzenet


WW2 military cemetery
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár éve láttam Szakasvilit. Akkor épp szabadságharcos volt. Aztán elnök lett belőle. Aztán valószínűleg meghülyült.

Arra gondolt, hogy amíg a fél világ egy olyan eseményt né, ahol szteroidokkal hízlalt alakok dobigálnak fémgolyókat, meg 22 alak szaladgál egy gömb után, hogy amikor utolérik, jó nagyot belerúgjanak, lehetősége lesz bevonulnia Oszétiába. (Dél.)

Hogy most Oszétia (Dél) az jogosan független vagy sem, más kérdés. De bevonult. Olimpia van, béke van, az emberek másra figyelnek, az oroszok nem akarják a kínaiak buliját elrontani. Beszalad Oszétiába.

Arra is gondolhatott, hogy az egész olyan lesz, mint amikor 1995-ben a horvátok és a bosnyákok 1995-ben 36 óra alatt kisöpörték a szerbeket - a civil lakosságot is - a Krajinákból. Itt meg, Oszétiában (Dél) a rebellis oszétok békésen megtérnek Grúzia kebelére. Ha meg nagy baj van, az amerikai barátok segítenek. Elvégre Grúzia majdnem tagja lett a NATO-nak. Lesz pár halott, aztán Szakasvili lesz a második legnagyobb grúz.

1995-ben Szerbia nem tudod, akart a Krajinákon segíteni. Oroszország viszont ismét erős. Ráadásul ők a grúzoknál is jobban tudják, hogy egy nagy nemzetközi esemény árnyékában többet engedhetnek meg maguknak. Az emberek az Oimpiát nézik. (Régen Szuezre figyeltek.) Az oroszok keményen odacsapnak. Az amerikaiak meg nem fognak az oroszokkal keménykedni Szakasvili miatt, ahogy Nagy Imréért sem tették.

Mi lesz ebből? Az oroszok megvédik Oszétiát (Dél), a grúzok átkozódnak, amerikai és NATO szövetségeseik sajnálkoznak, de nem csinálnak semmit. Szakasvili esetleg belebukik. Esetleg nem.

És rengetegen meg fognak halni.