Film a napelemtelepről

A Delta melletti naperőmű romjainál már jártunk egyszer, de ez annyira érdekes volt, hogy még egyszer eljöttünk és most én filmet is csináltam róla.

Ha valakit érdekel, két perc. Ha nem, lehet tovább olvasni. Vagy is-is.

Nem fogok filmes karriert kezdeni (mint a fenti példa is mutatja), de kiváncsi voltam, mit tudok ebből kihozni.

Azt nem értettem a hatalmas tárcsák láttán, amik forogtak a nap után, hogy ezt hogy vehette valaki komolyan.

Szerintem ez egy steampunk műalkotás és nem valami működő erőmű.

Bár látványosnak látványos.

Az is lehet, hogy ez egy titkos összeesküvés és ez nem egy kisérleti naperőmű, hanem egy interplanetáris benzinkút UFÓ-knak.

Megérkezik az UFO és a napvödrökben tárolt energiát beleönti az UFÓ-jába.

Fizet és boldogan repül tovább az Alpha Centaurira.

Futurisztikus elhagyott naperőmű

- Ott van! - láttam meg valamit a távolban.



Hol ömlött az eső, hol sütött a nap éa a rejtélyes ernyők élesen kirajzolódtak az égre.

Posztapokaliptikus filmekben, Mad Maxben vannak ilyen berendezések.



De mi nem egy filmben voltunk, hanem a valóságban, legalábbis néha úgy éreztük, bár a világvégétől balra, a semmiben, ahol egy órája nem láttunk másik embert a valóság fogalma képlékeny volt.



Valamikor ez a szürreális installáció egy naperőműnek épült. A feltaláló úgy gondolta, hogy nagy napelemek helyett apró műanyag levelek gyűjtik össze a fényt és a toronyok lábához fókuszálják, ahol a naperő meghajt egy gőzgépet és utáa jön is az áram a falből.



Az elgondolás jó volt, csak a műanyag lamellák nem bírták a napfényt és a szelet. Ami egy szeles medencében álló naperőműnél komoly hátrány.

A projekt becsődölt és az óriási antennák itt állnak a pusztában.

Egyesek szerint még csak nem is erről van szó, hanem arról, hogy a napfák feltalálója egy csaló: az emberek megveszik a "napelemeket", amik egyszerű műanyag lapocskák, felveszik a támogatást és ebből kifizetik a céget és mindenki jól jár a környezetet és az adófizetőket kivéve.

- De körbe vannak kerítve - nézett rám Yoda.

- És?

- Én szeretném...