Calf Creek

Pictographs
Originally uploaded by ribizlifozelek

Már régebben is olvastunk erről a helyről, a flickr-en fotókat is láttunk róla. Most eljöttünk.



A Calf Creek a puszta közepén van két reménytelen falu között. Ezekben a falvakban - amíg volt buszközlekedés - csak odaútra szóló jegyet adtak a fiataloknak. Busz már rég nincs errefele, fiatal talán még akad a turizmusnak köszönhetően.
A sok hibbant, a forró kövek közt botladozni akaró embernek köszönhetően visszaköltözött az élet erre az eldugott, másfél magyar megyényi - úgy 7500 km2-es - területre. A sivatagot Clinton nyilváníttatta védetté. Rossz nyelvek szerint azért, hogy hergelje a konzervatív utahiakat. A helybeliek sokáig hallani se akartak a védettséggel járó maceráról, de lassan kezdenek rájönni, a fura városi, ne adj Isten, san franciscói látogatok, uram bocsá, homokosok egy csomó pénzt hagynak itt. Begyalogolnak a sivatagba, terepjárót, vezetőt bérelnek, vagy ha nem, saját autójukkal robbannak le és akkor kihúzásukhoz kell a helyi munkaerő.
A hely egyébként annyira eldugott, hogy még 1875 körül is találtak itt feltérképezetlen, ismeretlen folyókat.
Mi csak egy 10 km-es sétára vállalkoztunk most. Az autót letettük a parkolóban, kifizettük a becsületkasszában az 1 dolláros belépőt, megettük a saslikot, beírtuk magunkat a könyvbe és elindultunk.
A pléhdobozban őrzött könyv arra való, ha valaki elveszne, tudják, kit kell keresni. A ranger (mint Chuck Norris) néha benéz a parkoloba, van-e ott több napja elhagyott autó. Ha van, megkezdődik a mentés. Ez a kanyon egy látogatott hely, ráadásul elveszni se nagyon lehet benne, máshol azonban nem árt az óvatosság.
Az ösvény kellemes volt, alig emelkedett vagy süllyedt. A sziklás völgy alján a patak partján kis oázist láttunk. Az 1800-as években egy farmer megpróbált itt dinnyét termeszteni. A dinnye meg is termett, csak nem nagyon volt kinek és hova eladni. Ma már nyoma sincs a dinnyeföldeknek. Pár Fremont sziklarajz emlékeztet arra, hogy a völgy jóval a sápadtarcú bejövetele elött lakott volt.



Yoda minden egyes követ tüzetesen megszagolt befele. Nagyon élvezte a sétát. A szurdok végében levő vízeséstől kicsit tartott. A több száz méter magasból aláhulló vízfüggöny csodás látvány volt. Ha picit melegebb lett volna, meg is fürdünk a tóban. Így csak visszafordultunk és még egy órán át nyeltük a port. De legalább találtunk valami ennivalót Tropicban.