2011. február 9., szerda
Kulturális különbségek - a sültpaprika
Sült paprikát készítettem a konyhában.
A sült paprika egyszerű, de finom köret.
Vékony szeletekre vágtam a paprikákat és forró olajban kisütöttem őket.
Fura, hogy a hagyományos magyar konyha - amennyire tudom - nem ismeri a sültpaprikát. A paprikát belefőzzük ételbe, megtöltjük illetve szendvicsbe tesszük. Sütni viszont nem szoktuk, pedig kézenfekvő lenne.
A spanyol konyha a paprika másik alapvető felhasználását nem ismeri.
Nyáron vendégséget rögtönöztem pár spanyol barátomnak. Nem volt sok időnk főzni, ezért más meglepetést találtam ki.
Elmentünk egy valódi zöldségeshez, ahol megtöltöttem a kosarat friss paradicsommal, paprikával, paradicsompaprikával és gyümölcsökkel. Utána átmentünk a pékhez, ahol friss kiflit vettünk, majd, a kirándulás csúcspontjaként megálltunk a kecskefarmont és vettünk mindenféle kecskesajtot és körözöttet.
A sok földi jóval leültünk a kertbe uzsonnázni.
A zöldségeknek nagy sikere volt. A kecskefarm elbűvölte őket. A kecskesajtot imádták.
Viszont észrevettem, hogy miközben a paradicsomhalom fogyóban volt, a paprikákhoz nem is nyúltak.
- Nem csípős... - böktem rá a kupacra. Zavart csend támadt.
- Igen, de nem tudom elképzelni, hogy nyersen egyek paprikát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Hogyne ismerné...legalább is a mi családunknál régi bevált recept a sült paprika:), csak mi kis darabokra vágjuk, és tojást szoktunk ráütni. Persze így nem köretként, hanem főételként esszük kenyérrel.
Nevtelen, nagyon szepen koszonom!
Kiprobalom.
Megjegyzés küldése