Yoda két lábon egyensúlyozva potyogtatott apróbb bogyókat a társasház füvére, én pedig zacskóval a kezemen vártam, hogy lecsaphassak a termésre.
- Kértek zacskót? - hallottam egy égi szószatot.
Felnéztem. Egy fiatal lány integetett az erkélyről.
- Van egy csomó zacsim - magyarázta -, hozom őket!
Mire bezacskóztam Yoda (vég)termékét, már ott is volt:
- Az én kutyám anyámnál van - magyarázta -, úgyhogy nekem nem kell.
Mire megköszöntem, ott se volt.
Pedig nagyon szerettem volna tudni, van-e valahol a közelben egy kuka. Az nagyon hiányzott a boldogságomhoz.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
3 megjegyzés:
Erről eszembe jutott az otthoni bejegyzésed a néniről aki azt hitte beteg a kutya amiért felszeded... :D
Hát, kuka az itt sincs, hazaszállitjuk mi is.
Ziebi :)
Igen, csak amikor -11 van, akkor nem olyan kényelmes zacskókat fogni.
Megjegyzés küldése