Önmagukkal töltött csiperkék

A hétfői ebéd készült vasárnap kora délután. Hétvégi idill lengte be a házat, a napsugarak vidáman szikráztak a hegyeket borító havon, valahol fenn síelők kezdték a szezont, lenn a falevelek kergetőztek és borították be ismét a járdát, Oszi undorral otthagyta az ebédre kitett tejszínt - azaz minden ment a maga útján.

Tökéletes Hannibal Lecter-i ebéd készült: a gombák fejébe töltöttük vissza a saját törzsüket. Ennél csak az volt rosszabb, amikor egy ismerősöm vacsoráról visszamaradt libamájjal etette a Dunaparton a kacsákat. Igaz, ő nem ette meg őket utána, mi pedig ezt terveztük a gombákkal.

Elkészültek a gombák, vigyorogva hordozták fejükben a törzsüket. Annyira jól néztek ki, hogy töröltük a hétfői gombaebédet és azon melegében elfogyasztottuk őket még vasárnap délután.




Önmagával töltött gomba

- csiperkegomba (fej, törzs)
- kakukkfű
- fokhagyma
- só
- bors
- paprika
- fehérbor
- parmezán
- vaj

1. A gombáknak letéptük a fejét.
2. A törzsüket szétcincáltuk.
3. A szétcincált törzseket vajon a fokhagymával együtt megpároltuk. Megszórtuk kakukkfűvel, sóval, borssal, paprikával, majd fehérborban öt percet főztük.
4. Beleszórtunk annyi parmezánt, amennyi felvette a folyadékot.
5. A gombák fejét vajjal kenegettük.
6. A fejekbe beletöltöttük a parmezános masszát.
7. Négy percig a sütőben grilleztük.
8. Nem törődtünk a holnappal és azonnal megettük a gombákat.