- Ez mi? - és nyomtam a fékpedált Tinnyén hazafele a hajótemetőből, hogy kiesett a tűzfalon keresztül és több centi gumit radíroztam le az aszfalton miközben jojózó szemekkel néztem a nyulat.
A Nyúl csak ült a tojásain és nézett engem.
Mi sem természetesebb, mint egy orzágút mellett tojásain ülő nyúllal találkozni jóval Húsvét után.
A magyar sokfőrök fegyelmezettségét dícséri, hogy még senki se repült itt ki a kanyarban miközben kikerekedett szemekkel bámulta a Nyulat.
Valami itt lehet a levegőben, mert nemcsak nyuszi ült a tojásain, hanem volt itt egy kerékpáros is szénabálákon.
Természetesen demizsonnal, mert anélkül nem lehet bicajozni. Se.
A demizson kellett is a harmadik szoborhoz: alvó női arc.
Mindegyik jó szobor volt. Elvégre egy műalkotás -szerintem- azért van, hogy beszéljünk és gondolkozzunk róla és mi ezt megtettük mind a hárommal.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése