Jesse James 3 - Utószó

Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek

Northfield történetében Jesse James látogatása az Esemény. Jesse idővel népi hős lett. Az, hogy a neki tulajdonított nagylelkű tettekből semmi sem igaz, kivéve, hogy 10.000 dollárt ajándékozott Charley Fordnak (lásd az előző bejegyzést. Nevét mégis sok-sok zeneszám, regény, ponyva és film tette halhatatlanná. (Ezek közt olyan alkotás is akad, mint a Jesse James Meets Frankenstein's Daughter című halhatatan opus.

Northfield városa azonban csaknem 50 éve az évfordulón (azaz a hozzá közel eső vasárnap, pontosabban a Labor Day utáni első vasárnap) mindig megismétli a bankrablást. A nagy érdeklődésre való tekintettel egymás után ötször.

Óriási buli ez. Minden résztvevő northfieldi önkéntes. Mindannyian ingyen vesznek részt az események újrajátszásában. Sokan járkókelőnek öltöznek és fel alá korzóznak az utcán. A városka pedig megtelik. A két egyetem évnyitója is ekkortájt van, így a szülők egyúttal a Jesse James napokat is megnézik.

Miként megtudtuk az eseményeket tíz éve konferáló úrtól, a banditák között ott van egy nyugdíjas minnesotai kormányzó is, aki nagyon lelkesen lovagol be évről évre a városkába pisztolyát lóbálva (ez lehet minden politikus álma).

A műsor előtt a rendőrök még eligazították az erre járó, elveszett anyókákat, aztán fenyegetően megérkeznek a lovasok. Páran fel-alá ügetnek az utcán, mások a bankba tartanak. Aztán előkerülnek a fegyverek, lövöldöznek, fel-alá vágtatnak, majd elmenekülnek. És mindenki boldog, 2-kor rodeó lesz.

A városka főterét élelmiszer-árusítók foglalják el, hatalmas bordákat lehet rágcsálni, meg cheese curds-t. A tűzoltóság javára lehet bingózni (50 cent egy szelvény). A folyóparton fellobogózták az egyik legjobb panziót, a Cannon River két partját szegélyező sétányra kirakodóvásár települt. Minden volt itt vásári bóvlitól kezdve vásárfián át a míves üvegtárgyakig. Egy teheneket és sertéseket festő művésznő az éhező műveszekre hivatkozva árulta portékáját.



A Central Parkban újabb kirakodóvásár fogadott minket,a helyi lakosok egy része pedig ekkora időzítette saját kirakodóvásárát: minden felesleges lomot kitesznek a ház elé, hátha valakinek kell valami belőle. Nagy buli volt. Jó, hogy Jesse James nem jött el.

Jesse James 1

Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek

Jesse James egy érdemdús bandita volt. Lenn délen született, volt a családnak pár rabszolgája. Miközben a rabszolgák művelték a dohányföldeket, a gazdáik békésen éldegéltek. Minden szép és jó volt, amíg Északon ki nem találták, hogy a rabszolgaság rossz dolog. Délen általában ezt nem így gondolták, emiatt kitört egy kisebb lövöldözés. Ebben Jesse és családja aktív szerepet játszott.

Missouriban a legrosszabb polgárháború dúlt: nem messziről érkezett állampolgártársak, hanem szomszédok ölték egymást halomra. Ebben a James fivérek igencsak jeleskedtek. Több kisebb-nagyobb tömeggyilkosságban is részt vettek partizánként (bushwhacker, ha valakit érdekelne egy spéci helyi terminus). Ezek a partizánalakulatok általában annyira önszerveződőek voltak, hogy a legritkább esetben fogadták a déli tisztek parancsait.

Missouriban a partizánok véletlenül sem akartak megütközni az Unió hivatásoaival. A fiatal Jesse is a missouri-i önkénteseken, fegyveres polgárőrökön és fegyvertelen polgárokon gyakorolta a célbalövést. Reguláris csapatokkal, a wisconsini lovassággal, első alkalommal a polgárháború után került szembe. Ekkor Jesse súlyosan megsebesült.

A munka és dohány(föld) nélkül maradt partizánok úgy döntöttek, hogy nem adják fel és az ellenség financiális alapjait gyöngítik. Azaz bankot rabolnak. Pár évig békésen rabolgattak, amikor 1869-ben Jesse James összetévesztette az egyik épp kitakarított bank pénztárosát azzal az emberrel, aki lelőtte parancsnokát, Bloody Bill Andersont. Jesse, miután lelőtte a pénztárost, barvúrosan elmenekült.

Ettől kezdve az újságok úgy tekintettek Jesse Jamesre, mint a Dél vereségét el nem ismerő harcosra, aki egymaga próbálja vissza(előre) forgatni a történelem kerekét. Aki ráadásul a gaz tőkéseket fosztogatja, hogy a pénzt a szegény farmereknek adja. Ez persze nem volt igaz, de ez senkit nem érdekelt és hát a zsurnalizmus sem erről szól. Abban, hogy zsákmányát a szegényeknek adta, annyi volt igaz, hogy a vonatrablások idején csak a széfet volt idő kirámolni, az utasokra viszont már nem tudtak sort keríteni.

1874-ig sikeresen rabolt és fosztogatott bankokat és vonatokat. Ekkor több vasúttársaság a Pinkerton nyomozótársasághoz fordult. A banditák a városi bűnözésre specializálódott cég több ügynökét is lelőtték, ettől kezdve a tulajdonos, Pinkerton személyes bosszút kívánt állni: egy éjjel gyújtóbombát dobtak Jesse rokonainak házába. A James fiúk a ház közelében sem voltak, viszont anyjuk súlyosan megsérült.

1876-ban pedig az addig sikert-sikerre halmozó banditák komoly hibát követtek el: elmentek Northfieldbe.