A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oszi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oszi. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. december 29., vasárnap
Oszi beköszön
A hatalmas árnyék elhomályosította az ablakot.
- Boldog karácsonyt! - nézett be Oszi.
- Neked is! - ezzel elôkaptam egy kis sajtot és tojásfehérjét és Yodával szaladtunk ki a zimankóba Oszit köszönteni.
- Tojás. Kérsz?
Oszi szakértôn beledugta az orrát a tojásba.
- Bio?
- Bio.
- Nem kérek.
Azzal a hatalmas macska puhán lepattant a teraszra. Az utca végén riadtan felrebbentek a madarak.
- Sajt?
- Ementáli?
- Az.
- Kösz nem. Egy kis szeretetet adsz?
Megsimogattuk Oszit, aki ránk mosolygott.
- Megyek -mondta és még dorombolt egyet. Biztos voltam benne, hogy az állatkertben a gondozók felkapják fejüket, megszökött-e a tigris.
2013. március 7., csütörtök
Oszi benéz
A hatalmas árnyék elsötétítette az ablakot. A fekete párduc benézett a hálószobába és bekopogott.
Egy elképesztôen kövér párduc volt, aki a kerítés tetején egyensúlyozott.
- Yoda van? - kérdezte Oszi, aki a téli fogyókúra alatt határozottan felszedett pár kilót.
- Yoda van - feleltem - Kimenjünk?
- Gyertek.
Kimentünk a verandára.
- Szia Yoda - köszönt Oszi.
- Szia Oszi - köszönt Yoda.
A két barát megszagolgatta egymást.
- Hosszú volt a tél.
- Hosszú.
- Hát, szia!
- Szia! Gyere máskor is!
- Jövök!
Ezzel Oszi macskapuhasággal lehuppant a kertbe és az egyetemi a közeli földrengésjelzô állomáson kilengtek a mutatók.
2012. december 25., kedd
Zsákbamacska
A klímaváltozás támogatásával kihasználtam a december 23-i 12 fokot, hogy rendbetegyem az előkertet.
Vágtam a díszfüvet, kaszáltam a sövényvágóval a sövényt és az egyéb növényeket és tömtem a kukát.
Aztán megéreztem, hogy van mögöttem valaki. Megfordultam és a láncfűrész jellegű sövényvágónál megláttam egy macskát.
Először féltem, hogy ő a Láncfűrészes Macska, de aztán megnyugodva láttam, hogy nem a gyilkos szerszámnál matat, hanem a mentát eszegeti.
A macska békésen ette a mentát, én gereblyéztem a díszfüvet és Yoda benn utálta az egészet.
Idővel a macska jóllakott és elment. Egyszercsak valami ütés érte a vádlim. Valahogy megőriztem az egyensúlyomat és láttam, Oszi igyekszik faltörő (azaz lábtörő) kossá alakított fejével elgáncsolni.
- MRRRRR - mondta Oszi és az utca végén rémülten felrebbentek a madarak, a szomszéd bólogató rénszarvasa meg felkapta a fejét. Oszi elérte azt a méretet, ami felett egy állat már nem macska, hanem kisebb oroszlán. Esetleg nagyobb puma.
Oszi párszor még belebokszolt a lábamba, aztán elindult, megszagolta a “láncfűrészt”, majd fejest ugrott a zsákba, amibe a levágott növényeket, így a mentát is tettem. Az biztos zamatosabb volt.
Elgondolkodva néztem a csámcsogó zsákot.
-Oszi, ez jó? Nem lesz sok?
- Karácsony van! - felelte Oszi és csak zabált tovább boldogan.
2012. április 23., hétfő
Oszi benéz
- Yoda van? - nézett be Oszi az ajtón.
A telet jórészt egy lakásban töltötte és ettôl lefogyott egy kicsit.
- Yoda, itt van Oszi!
Yoda lelkesen jött haverjához.
- Oszi, kérsz valamit enni?
- Nem is tudom. Talán. Mi van?
- Halas macskakonzerv?
- Az jó - mondta Yoda.
- Nem is tudom... Abba' már nincs vitamin.
- Saláta? - kérdeztem rosszmájúan.
- Nem vagyok én nyúl.
- Parizer?
- Parizer?
- Az jó - mondta Yoda.
- Esetleg... - habozott Oszi.
Megszagolta a parizert, megbökdöste az orrával, majd nagy sóhajjal egy picit a szájába vett.
- Ehetô. Libamáj nincs?
2011. október 6., csütörtök
Oszi, a repülő macska
- Miau - mondta Oszi és nyolcasokat írt a lábam köré saját magával.
- Oszi, engedj át! - nehézkesen egyensúlyoztam a hatalmas bazsalikomos ládával. A hegyekből lerohant a tél és menteni kellett a fűszernövényeket a hibernálástól.
- Oszi, el fogok esni benned!
- Miau! - mondta Oszi és valahogy végtelenjellé változott és egyszerre próbált mindkét lábam alá kerülni.
- Hozok neked valamit! - adtam fel. Oszi nem lehet éhes, a múltkor is otthagyta azt a maradék sülthúst, amire pedig olyan büszke voltam.
Kitettem neki egy kis macskakonzervet, amit egy beszívott marketinges Kilencedik életnek nevezett el. Nagyjából olyan jó névválasztás, mint a közeli apartmanház, amit Árnyékmennyországnak hívnak.
Visszatértem a fűszernövényes ládákhoz. Gondosan lemostam őket - miközben éreztem, a kezemre fagy a víz - és elindultam velük a lakásba.
Miaú - mondta Oszi, akit ekkor nem vettem észre. Azt hittem eszik. Miközben a ládával hadonászva próbáltam visszanyerni egyensúlyomat, még láttam, amint Oszi második kozmikus sebességel távolodik a földtől és döbben pofával belecsapódik a házfalba.
Potty - hallatszott valami fura zaj és Oszi szépen lecsorgott a falon.
- OSZI! Jól vagy? - rémültem meg.
Oszi ekkor már lábam körül tekergett, felnézett és azt mondta:
- Miaú.
2011. szeptember 28., szerda
Reggeli frász
Komótosan készítettem össze a szerszámokat. Hajlamos vagyok valamit kifelejteni, mint most is. Visszamentem a garázsba a fúrókért. Mindent tárva-nyitva hagytam.
Amikor visszamentem, Yoda békésen aludt az új párnáján.
Dolgoztam a küszöbbel. Feltettem a vasalást, nyiszabalátam a fémet. Egyszercsak az az érzésem támadt, hogy valaki néz. Valaki nézett. Valaki mögöttem állt és nézett.
Yoda mellettem volt.
A ház üres volt.
És valaki nézett hátulról.
Óvatosan a kalapács fele nyúltam és közben azt néztem, milyen messze van a véső.
Aztán megtorpantam.
Yoda alszik.
Azaz idegen nem lehet a házban.
Barát se lehet a házban, mert annak Yoda örül.
De Yoda aludt és mögöttem volt valaki.
Biztos, ami biztos, azért megragadtam a vésőt is, mikor megfordultam.
Oszi ült a nappali közepén és nézett.
- OSZI, KIFELE! - köszöntem Oszinak. Oszi nem tud magyarul, mert nem kiszaladt, hanem be. A kanapé mögé.
- OSZI, KIFELE!
Erre Yodában is feltámadt a házörző. Ha Ribizli azt mondja Oszinak, hogy kifele, akkor Oszinak ki kell mennie.
- Vau - mondta a Mester.
Erre Oszi is megtanult, ha nem is magyarul, de Yodául és mint akit puskából lőttek ki repült a kijárat fele, majd egy tigrisugrással landolt a ház előtt bokrokban.
Aztán leült a járdára és sértődötten azt mondta.
- Miaú.
2011. szeptember 20., kedd
Oszi
- Valami van az ablakban!
- Csak Oszi - nyugtattak meg.
Yoda döbbenten morgott.
- Oszi? - kérdeztem - Egy Oszi, egy Oszkár mászkál a hálószobaablakunkban?
- Nem Oszi. OC.
Ekkor már semmit sem értettem. A jet lag erősebb volt kombinációs készségemnél és látszott, Yoda is hasonló problémákkal küzd.
- Néha kaparássza a szunyoghálót. Ilyenkor le kell locsolni. Főleg, mert élesek a karmai.
Egyetértettem. Mi sem természetesebb, ha Oszi leselkedik a hálószobaablakban és kaparássza a szunyoghálót, le kell locsolni. Mert élesek a karmai.
- Ki az az Oszi?
- Nem ki. Mi. Nem Oszi. OC. Outdoor Cat.
Agyam zárlatos lett az információözöntől, fülemre húztam a takarót és próbáltam harcolni a jet lag ellen. Yoda követte példámat és úgy döntött, ha orrát a fenekébe dugja, akkor nincs macska az ablakban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.