Honlapok

Pár hete épp reggelit készítettem a Mesternek, amikor hátsó fertályom egy elegáns mozdulatával felborítottam a CD-állványt. Az adathordozók szerteszét repültek én meg megnéztem, mi is van rajtuk.

Találtam egy CD-t 2002-es fotókkal, megnézegettem őket, párat fel is tettem a flickr-re. Mivel írni is szerettem volna pár szót a képeken szereplő cserháti falvakról, megnéztem őket a neten. Egész kellemes, tetszetős honlapokat találtam. Néhánynál a tartalom eléréséhez át kellett küzdeni magamat pár borzalmas intron. (Ha valaki rosszul akar lenni, nézze meg a holloko.hu bevezetését.)

Aztán feltünt valami. (Elnézést, vulgáris és karikírozó leszek.) A legtöbb magyar település honlapjáról kiderül, hogy a kelták melyik szomszéd dombon végezték nagydolgukat. Melyik fához kötötte Szt. István a lovát, amikor ugratta. Vagy utána. Hol pisilt Szent László. Melyik bokorban kergették a menyecskéket a törökök. Meg a kurucok.

Jobb esetben működött az önkormányzat link és kiderült, mi a polgármester emilcime. Olyasmire, hogy mikor van félfogadás, mire költik a falu pénzét (weboldalra, tudom), mik a tervek, mit kínál a település az esetleges befektetőknek, milyen ipara, mezőgazdasága van, csak a legritkább esetben lehetett nyomokban bukkanni. Sokszor azt se lehetett megtalálni, hány ember él ott (tudom, élet az ilyen?).

Volt pár üdítő kivétel és úgy érzem, az otthoni települések honlapjai egyre használhatóbbak, de a zöm azért inkább egy történelemkönyvet tett fel a netre.
De legalább már tudom, merre járt Árpád lova és merre zöldebb ettől a fű.

Flash és intro

Tired of work
Originally uploaded by ribizlifozelek

Meg szerettem volna nézni, mi is jelent meg az ünnepi könyvhétre. (Tudom, az én bajom, minek olvasok annyit.) Ajándékba is szerettünk volna könyvheti könyvet venni. (Azért könyvhetit, mert az majdnem biztos, hogy új és nincs meg.)
Rákerestem az ünnepi könyvhétre. Egyből megtaláltam az oldalát. Egyből rákattintottam. Egyből lefagyott a gép.
Tudni kell, nem cseréljük le évente informatikai eszközeinket. A családi géppark egyik legrégibb egységét, egy hétéves Fujitsu laptopot rendszeresen használunk. Ha extrém helyre utazunk, egy ősrégi, kilencéves Compaq jön velünk. A jelen bejegyzést egy hatéves, másfél kilós Fujitsun vetem képernyőre. Mindannyian köszönik, jól vannak. A rájuk telepitett programok futnak, időnként frissülnek, teszik a dolgukat. Nagynéha kipucoljuk a gépeket, kiszedjük belőlük az e-szemetet, aztán gürcölnek tovább. Az akkuk már nem tökéletesek, a hétéves Fujitsu még elvonszolja magát egy órán át, a fiatalabbik takarékos üzemmódban másfél órára van hitelesitve. A Compaq akkuja pár éve egyszerűen elhunyt. (Egy éve nyáron egy konferencialátogatás alatt ezen a Compaqon fordítottam le egy fél könyvet egy bukaresti bérelt apartmanban.)
A gépek működnek. Szöveget szerkesztünk rajtuk, zenét hallgatunk, néha filmet nézünk, sokat netezünk.
Ilyenkor ér néha egy-egy kellemetlen meglepetés. Főleg kelet-európai webdesignerek úgy gondolják, hogy a legjobb honlap tele van flash-sel, forgó-morgó csili vili alkalmazással, felugró ablakkal, filmmel. Ezeket ők saját szellemi gyermekeiknek tartják és sokszor esélyt se adnak az egyszerű, mezei júzernek (lúzernek?), hogy lelőjék (skip flash vagy skip intro). Nem, ezt tessék végignézni. A régi böngészők, gépek, esetleg nem windowsos alkalmazások meg ilyenkor egy halk sóhajjal fagynak. Állnak le. Halnak ki. Főleg, ha közben mást is nézünk.
Sok oldal -főleg az ilyenek- a legmodernebb programra készül. (Lásd a kormányszóvivő csodás oldalát, ami még az Explorer régebbi verzióját se tolerálja.)
Az unnepikonyvhet.hu nem egy weboldal. Egy állatorvosi ló. Először lefagyott az intro. Aztán lefagyott a felugró lista. Aztén többet nem fagyott le, mert máshol megkerestem a listát.
Általában, ha ilyen oldalakba botlom, nem erőltetem tovább a dolgot. Legtöbbször ugyanis vásárolnék tőlük valamit. Nem tudom megnézni? Nem veszem meg. Legalábbis nem ott. Valamiért az Amazon.com mindenről elérhető és működik. Venni is majdnem mindent lehet rajta.