Latinos séta a Pázmányon

Pazmaneum
Originally uploaded by ribizlifozelek

Yodával jó sokat sétáltunk a Pázmányon.

(Több óra séta után valaki udvariasan szólt, hogy kutyával nem lehet bejönni, ekkor abbhagytuk a sétát és vissza se kérdeztünk, hogy dominikánusok bejöhetnek? Ezért szóviccért elnézést. Szerintem jó vicc. Az autós bejáratra mellesleg nem volt kutyatiltó tábla kitéve, ezért is tévedtünk tilosba. Valószínűleg nem gondoltak autóval érkező kutyákra. Hm, akkor dominikánusok valószínűleg bemehetnek.)



Imádtuk a Pázmányt: nekem tetszettek az épületek, Yodának tetszettek a bokrok és a fák. Én meg örültem, hogy volt sok-sok szemetes, ahova kidobhattam mindazt, amit Yoda otthagyott.



Tetszett, hogy az épületeknek latin nevei vannak és több mindent latinul is kiírtak. Igazából az is-sel volt egy pici bajom. Szerintem nagyon jó ötlet lett volna mindent kiírni latinul.

Annyira tetszett volna egy tábla, amin például csak ennyit lehet olvasni:

Hamaxóstichus

Egy mexikói enklávé

Fridge
Originally uploaded by ribizlifozelek

Péterék beszéltek nekünk a Rancherosról, ami egy mexikói bolthálózet.
Megnéztük.
A Rancheros egyszerre két dimenzióban található. Egyfelől a mi világunkbn két-három kilométerre lehet tőlünk, másfelől azonban 1500 kilométerre van a mexikói határ másik oldalán. Ahogy befordultunk a parkolóba, megváltozott a világ. A kreszt nem betartották, hanem betartottak neki. A fék szerepét felváltotta a duda. A férfiak férfimunkát végeztek - a boltban levő összes férfi vásárló gringó volt. Az élelmiszertárolási szabályokat pedig értelmezték. A hangerő pedig valahogy automatikusan három négy fokozattal feljebb ugrott.

A bolt kínálata viszont tetszett. A zöldségek egy része olcsóbb mint máshol. Egy csokor retek 45 cent, szemben a Smith egy dollárjával. Viszont a csokor majdnem fele akkora. Semmi sem tökéletes.

A húspult viszont nagyon elbűvölt. Rengeteg olyan terméket láttam, ami egy átlagos amerikai boltban enyhénszólva is ritka. A felvágottak között volt disznósajt (queso de cabeza de puerco) és töpörtyű, (chicharrones), a husok között pacal (callos) és méter hosszú marhanyelv. Volt bárány és kecskehús is, nagyon jó áron. Igaz, ezt a húst kockára szelték és mindegyikben volt egy kis darab csont, de akkor is. Engem picit megzavart, hogy e dögök egy részét az európai spanyol másként mondja, de aztán valahonnan felmerültek az emlékek és még a jégtömbbe ágyazott és egyébként felismerhetetlen patát is azonosítottuk.

A sajtpult is jól nézett ki, volt queso fresco, queso palmar, meg még pár egyéb finomság, így birsalmasajt (queso de membrillo) is .

A fűszerekespult meg csoda volt. Olyan volt, mint egy enciklopédia. Mindenféle létező hispán fűszer ott lógott a fogasokon kis zacskóban 67 centért. Volt kamillavirág (manzanilla), tárkony, levendula, édeskömény meg egy csomó egyéb örlemény.

Tetszett a bolt, meg az is, hogy így határátlépés nélkül mehettünk Mexikóba.