A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reciklálás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reciklálás. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. január 9., csütörtök

Okos reciklálás





Morogtam magamban, mert az utántöltött nyomtatópatront több kiló (na jó, túlzok) műanyagba csomagolták. 


A doboz alján még egy zöld zacskót is találtam. Egyből ragadozótekintettel méregettem: ha már egy elvileg egyszer használatos nejlonzacskó kerül a kezembe, egyszer-kétszer még használom. Például felszedek vele egy kutyagumit. 


Ezen a zöld zacskón megláttam egy feliratot: ezzel recikláld a használt patront. 


Mindenki kól jár: a cégnek a postaköltségért cserébe lesz mit újratöltenie. 


Kevesebb a műanyag szemét, én pedig nem próbálok egy pici zacskóba kutyagumit gyömöszölni. 

2011. december 10., szombat

Üvegreciklálás

Colored Glass

Csörömp - mondta a doboz. Szerencsére ezt hangosan mondta és elnyomta mindazt a káromkodásözönt, ami fájós lábujjamon át tódult a számba. Gyorsan fogatmostam és elemezni kezdtem a helyzetet.

A közel négyszáz literes recikláló kukába nem lehet üveget tenni, csak műanyagot és papírt. Az üveg az egyik legkönnyebben reciklálható anyag - Utahot kivéve. A legtöbb üres üveg akkor keletkezik, amikor az emberek sört, bort és pálinkát isznak. Mivel elvileg az emberek Utahban nem isznak alkoholt, ezért itt kevés üveg ürül. Emiatt nincs üveghulladék-feldolgozóipar.

Mivel a kevés itt keletkező üveget mégsem akarják kidobni, ezért elviszik oda, ahol reciklálnak üveget.

Mi se akartuk kidobni a lassan halmozodó befőttesüvegeket, kávés ibrikeket, ezért mindig szépen betettük őket egy dobozba, hogy majd recikláljuk őket. Ezt a dobozt a szárítógép mellett tartottuk Oszi étele mellett. Ezt a dobozt mozgattam arrébb két méterrel jobb lábam kisujjával.

Elegünk lett: bepakoltuk az üvegeket az autóba és elmentünk a néhány üveget recikláló “hulladéksziget” egyikéhez a Fairmont park mellé.

Itt saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, hogy azért a utahiak is isznak néha.

Bottle shock

2010. június 23., szerda

Earthship

Earthship

Az Earthship a sivatag mélyén bújik meg, nem messze a Rio Grandétól és Taostól. Az Earthship nem egy magánűrhajó és nem is egy titkos katonai program. Az Earthship egy környezetbarát önfenntartó lakásokat készítő cég. Az általuk emelt házakat is Earthshipnek nevezik.

A hatvanas-hetvenes években az amerikai délnyugat megtelt spirituális közösséggel, UFO-hívőkkel, megváltókkal, szektákkal, hippikkel és egyéb érdekes emberekkel, kísérletekkel. Ekkor vette kezdetét a Bioszféra projekt és ekkor jött létre az Earthship modell is. A sok különleges, furcsa elképzelés békésen megfért egymással a végtelen sivatagban. Idővel némelyik szekta tömeges öngyilkossággal felszámolta magát, másokat az FBI szüntetett meg, sokan azonban ma is jól vannak. Sok hippi konszolidálódott és az LSD-repülés végén galériatulajdonosként landolt valahol a sivatagban. Mások kijózanodtak, körülnéztek és "te jó ég, mi ez a szar hely?" kiáltással leléptek.

Az Earthship maradt.

Earthship

Az Earthship Biotecture alapítója és tulajdonosa, Mike Reynolds önnfentartó épületeit természetes és újrahasznosított anyagokból alkotta meg. A bio-házak egyre kényelmesebbek és egyre jobbak lettek.

Az épületek gyakorlatilag újrahasznosított szemétből készülnek: az épület falai földdel megtöltött, gyakran gerendákkal rögzített használt autógumikból állnak. A használt autógumi olcsó építőanyag, állítólag több Earhship tulajdonos még pénzt is kapott, mert elhelyezte ezt a hulladékot. A gumikat általában a házhelyről kitermelt földdel töltik meg.

Az autógumikból épült falat agyaggal burkolják, amibe sörös és kólásüvegeket dugnak. (Nem kötelező sörösüveget használni, de ajánlott: a munka során elfogyasztott védőital csomagolása így egyből reciklálható.) Az üvegek az épület hőcserélését segítik elő.

A klasszikus Earthship-házaknak nincs szükségük hűtésre és fűtésre: a földbe ásott házak a talaj hőjét és a napfényt hasznosítják. A világításról nagy ablakok és világítóaknák gondoskodnak. Napelemek és miniatűr szélerőművek termelnek áramot, amit -nem annyira környezetbarát- akkumulátorok raktároznak el éjszakára. A legtöbb Earthship-házban külön akkumulátorszoba is van. (Az épülethez gyakran tartozik egy vésztartalék -nem környezetbarát- dízelgenerátor is, bár a mai Earthship házak saját elektromos rendszere a vízmelegítővel, mosógéppel, mosogatógéppel és mikrohullámú sütővel is elboldogul.)

A mosógép és a vízöblítéses vécé is újdonság az Earthshipben. A ház elraktározza a csapadékvizet és harmatcsapdákkal összegyűjti a hajnali nedvességet is. Ezt a vizet mindenféle bio-szűrő tisztítja és alakítja át ivó- és főző- és fürdővízzé. A WC-ket a reciklált és tisztított fürdővízzel öblítik. A szennyvizeket tisztítják és öntözésre használják.

GMC

Az önfenntartó épület legdrágább része az elektromos berendezés, akkumulátorok, napelemek és a vízművek. Viszont nincs közüzemi költség. Az Earthship építése különösen előnyös ott, ahol nincsenek közművek.

A projekt kezdetén megpróbálták az amerikai délnyugaton alkalmazott terveket egy az egyben átültetni Észak-Európába és Nyugat-Európába. Kiderült azonban, hogy a kevesebb napfény és a hidegebb időjárás komoly módosításokat tesz szükségessé. Az első Earthship-ek lakói megfagytak, a meleg elszökött az épületekből és nem volt napfény, hogy pótolja a hőveszteséget.

Az Earthship cég ma már mérsékelt klímájú vidékekre is kínál terveket.
Az igazi környezetvédő saját maga lapátol és építi fel a házat a "csináld magad" tervek alapján. A többiek szerződtetnek pár (hispán) munkást és velük építtetik fel a "hobbitházat". Tudják, vízre, gázra, villanyra ezután úgyse kell költeniük, csak töltényre: valahogy távol kell tartsák a kíváncsi turisták hadát otthonuktól.

További információ az Earthship Biotecture honlapján: http://earthship.com/

Earthship

2010. április 5., hétfő

Reciklálás


Monitoring System
Originally uploaded by ribizlifozelek

Kifogyott a nyomtatóból a festék.

Nem jöttünk zavarba, jól felszerelt háztartás vagyunk, nemcsak egzotikus fűszereink vannak, hanem nyomtatóalkatrészeink is.

Kicseréltük a patront, aztán dobtam volna ki a régit, amikor észrevettem egy kis kártyát a toner dobozában. Megnéztem.

Kiderült, az üres patront vissza lehet küldeni futárpostával a cégnek és ők majd reciklálják az.
Ki is próbáltam. Becsomagoltam a jó kilós patront és elmentem a UPS-hez.

Tényleg ingyen volt. Tényleg vissza lehetett küldeni.

Nagyon büszke voltam arra, hogy milyen környezettudatos vagyok. A cég meg büszke lehet arra, hogy milyen jó marketingesei vannak: a postaköltség biztos bele lett kalkulálva az árba.

Az pedig, hogy a tonert átfuvarozni fél Amerikán mekkora környezeti terheléssel jár, megpróbálom nem elképzelni. Remélem, kisebbel, mintha bedobtam volna a konténerbe a ház mögött.