Élő hagyományok - enni és ismerkedni Utahban

Az Élő hagyományok egy évente megrendezett fesztivál Salt Lake Cityben. A recept egyszerű:

Finom étel + jó zene = jó hangulat

Az itt élő kisebbségek kivonulnak és főznek. Két szinpadon folyamatosan szól a zene, az emberek hallgatják a skót dudásokat és a tibeti boncokat, esznek és mindenki jól érzi magát.

Bevásárolni mentünk a hagyományok ünnepére: venni mindenféle finomságot és utána otthon megenni. A szakadó esőben alig páran lézengtünk a sátrak között. A bevásárlóséta a hagyományok ünnepén így egy gargantuai kalóriatobzódásba torkollott.

A bosnyák.
- Egy tál cevapci-t kérek - az illatos füstös kolbászkák két pita között pihentek.
- Tessék - a jajcei szakács lelkesen csomagolta az ebédet.
- Akkor még egy baklavát.
- Inkább kettőt.
Aztán megláttam valamit a bolt hátuljában.
- Az ott palacinke? - a beavatottak vigyora fogadta kérdésemet.
- Hányat?
- Egyet.

A baszk.
- Egy baszk burgert kérek. Meg churros-t.
- Tessék.
- Eskerrik asko - ez a mondat baszk tudásom jelentős részét felemésztette. Megérte. Elképesztően nagylelkű adag churros-t kaptam.

A libanoni.
- Kérhetek két fél adagot egybe? - egyensúlyoztam az ételtornyot.
- Temészetesen.
- Labneh-t hummusszal és kérek még kebabot - három doboz finomságot csomagoltak be.

A szudáni
Ötéves forma kisfiú hörpölt hangosan valami piros bambit. Két huszonéves és egy negyvenes hölgy állt a fazekak körül.
- Ebből kérek egyet és ebből egyet.
A nők a kisfiúra nézek. Az ifjú főnök felállt egy székre és két szörcs között visszakérdezett:
- Kombinált adagot?
- Igen.
- Öt dollár - kizettem, hörpölés. Eltette a pénzt. A hörp végével hátraszólt, mit kell adni. Adták. A kisfőnök visszaült a székre és szörcsögött tovább.

A tibeti
Itt is vettem valamit...

A svájci.
A svájci pavilon feketeerdő torták erdejében húzódott meg egy kolbászkerítés mögött.
- Azt a tortát kérem.
A tortaszeletet a dobozhalom tetejére tettem és rájöttem, hogyan kell itt ismerkedni. Innentől kezdve lépésenként állítottak meg nők, lányok, férfiak és asszonyok. Mindenki egyet akart. A tortámat:
- Az honnan van?
Mutogatni nem tudtam a sok doboztól, de lelkesen elmagyaráztam, hol terem a torta.

Az élet szép és a hagyományok jók.