2011. július 17., vasárnap
Rácsodálkozás
Nyári vasárnap délután volt.
Az ôslakosok jórészt nyaralni mentek.
Én nyaralni jöttem.
Izzottak az utcák.
Sütött a nap.
Beültem egy kávézóba. Pihentem.
Volt még egy órám a találkozóig.
Rendeltem. Mosolyogva hozták ki. Amikor látták a kezemben levô ketyerét, szóltak, hogy van wifi.
Ittam egy tejeskávét.
Ettem egy szendvicset.
Felnéztem, hogy fizessek. Egybôl ott termett valaki az asztalnál. Utána hozta a számlát. Mosolygott.
Salt Lake Cityben is így lett volna, csak ott nincs ennyi kávézó. Sétálóutca. Ekkora város. Meleg az van, de az szárazabb.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
hová ültél be? :)
Az Alibibe az Egyetem teren.
Nekünk is ez volt az egyik kellemes meglepetésünk, hogy sokkal többet mosolyognak a kiszolgálók, az ügyfélszolgálatosok, és kifejezetten segítőkészek, de a sarki boltban a nénik nem változtak... :)
ez a hely olyan, mint az eletkepekban a kavezo.
Nem ismerem az Eletkepeket :(
De akar lehet ugyanaz is.
Zsi, igen, igen!
Sajnos meg nem tokeletes, de egyre jobb.
Megjegyzés küldése