- Ez se az.
- Azért menjünk be.
Bementünk.
A brassói középkori városfal mellől többször láttunk egy középkorinak tűnő romos tormyot. Most megpróbáltunk közelebb kerülni hozzá. A legtöbb kapualj zárva volt, de néhányba bejutottunk.
Érdekes volt benézni az udvarokba. Meg szomorú.
A középkori házakat a 19-20 században bővítették ki. Ekkor épültek az új homlokzatok és kapubejárók is.
Az évtizedes koszréteg alól még itt-ott kikandikált az eredeti festés. Szomorú volt látni az apránként eltűnő régi díszítést.
Ennél rosszabb volt látni a csorba postaládák szomorú légióit. Aki úgy érezte, szüksége van egy postaládára, kitett egyet és szinte tudatosan fittyet hányva a párhuzamosokra, merőlegesekre.
A víz és gázórák már végletesen individualisták voltak. Mindegyik más méretű és tipusú volt és mindegyiket máshová szerelték. Máshogy.
2 megjegyzés:
Mindenhol ez megy, miért is lenne ott másképp? Sajnos!
Azert van, ahol igyekeznek egysegesiteni es az emberek buszkek a tulajdonukra. Es vigyaznak ra.
Megjegyzés küldése