Népnevelés

Ne felejts el megsimogatni a lovad és ne felejts el borravalót adni a vezetődnek - azt hiszem, ez a tábla összefoglalja a lovasturizmus esszenciáját, bár egy ismerősöm egyszer megjegyezte, hogy a lovászt és a vezetőt és lehet simogatni.

Napi szovjet

Az uszodában a kilencven fele közeledő orosz sporttárs néha mesél valamit fiatalkoráról. Például múltkor azt, hogy a szovjet hadseregben csak úgy kaptak a bakák annó reggelit, hogy át kellett ugorjanak egy lovon.

Lelki szemeim előtt megjelent a század, amint felsorakoznak egy egyre roggyantabb paripa mellett és megtámaszkodnak ugrás közben a hátán és talajt érnek a másik oldalon.

Valahogy nem volt hihető. Az öregúr történetei eddig mind korrektek voltak.

- Ló? - kérdeztem vissza.

- Tornatermi ló - nevetett.

Azaz vagy tornaszekrény vagy kápás ló. Amin a lólengést gyakorolják.

Erről eszembe jutott, hogy amikor megtanultam olvasni, láttam a könyvespolcon a Rózsa Sándor a lovát ugratja című könyvet és mire kibetűztem a címet, arra gondoltam, hogy milyen rendes ez a Rózsa Sándor, hogy vicceket mesél a lovának...

A pusztanyolcas

Csikos
Originally uploaded by ribizlifozelek

Lobogó gatyájú legény szágult két lábbal nyolc lovat megülve a pusztán. Mi lehet ennél magyarabb, pusztaibb látvány.

Igazából sosem izgatott nagyon a pusztaromantika, a csikósok, gulyások, kondások világa, főleg pár Móricz regény és novella elolvasása után.



Valahogy aztán elkeveredtem egy lovasprogramra és lenyűgözött az ügyesség, ahogy a legény elboldogult a nyolc lóval.



A pusztanyolcasnál talán csak az eredete érdekesebb. Egy 19. századi osztrák festő, Ludwig Koch imádta a csikósokat meg a lovakat. Egy jó kis pálinkázás után mindenféle rémes dolgot álmodott össze. Az álmok közt szerepelt az egyszerre öt lovat hajtó csikós képe is. Koch reggel felkelt, bizonyára ivott egy kis Unikumot a katzenjammerre, aztán megrajzolta az álmát.



A festményt aztán mindenki elfelejtette. Valamennyire Koch is így járt. A huszadik század derekán, 1953-ban aztán a festmény valahogy elkeveredett egy magyarországi mezőgazdasági kiállításra, ahol meglátta egy magyar lovas, Lénárd Béla.



- Hát ezt én meg tudom csinálni! - mondta.

És megcsinálta.

Lédárd mutatványának értékéből mit se von le, hogy pusztanötös már Koch festmény előtt is létezett: nyugat-európai cirkuszokban lovagoltak a magyar csikósok a 19. század második felében. A formációt magyar parasztpostának hívták. De valljuk be, egy cirkuszi eredet sokkal kevésbé romantikus, mint a Koch-féle történet.