A múzeum körül

Szakadt a hó.
Esett az eső.
Sütött a nap.



A Nagy-Sós-tó felett lógott az eső lába, de a szél elfújta a felhőket és lehetetlen színekbe burkolta a völgyet.



Jó idő lett.



A napfény csilingelve szikrázott a múzeum rézborításán.

Elképesztő volt az épület, ahogy belesimult a hegyoldalba.



Az emberek sorbaálltak, hogy bemehessenek. Sokan időpontot foglaltak.



A hatalmas üvegfelületeken át a kiállítótér belenyúlt a hegyoldalba. Őslénycsontvázakat lehetett apró ecsettel kiásni. Yoda mindenáron el akart fogyasztani egy őselefántot, de szívtelenül azt se engedtük meg a Mesternek, hogy megjelölje a szó szerint ásatag maradványokat.



Az ide vezető ösvények valóban az épület szerves részének tüntek. Az épület egyszerre tünt idegennek és idevalónak.

Legközelebb megnézzük belülről is.

Természettudományi Múzeum

Ossarium
Originally uploaded by ribizlifozelek

A Természettudományi Múzeum egy kellemes hely - barátságos, családias. Nagyon családias - a kiállítás jórészt gyerekeknek készült, bár a múzeum első látogatói valószínűleg már az unokáikat hozzák ide.

A múzeum a Utahi Egyetem legrégibb épületeinek egyikében volt

A kiállítás geológiai része kicsit régi volt. A utahi olajpala felfedezését óriási újdonságként mutatták be, bár ez a felfedezés van pár évtizedes.



A legjobban a dinoszauruszokat szerettük. Utah elképesztően gazdag dinoszauruszcsontokban. (Yoda több dinoszauruszcsontnézést is tervezett már.)

Jó volt a múzeum, de azt hiszem, a Természettudományi Múzeumba majd akkor megyünk legközelebb, ha elkészül az új épületük fenn a hegy lábánál.

Addig viszont még el fog telni egy kis idő.