Kids Pond

- Hol álljunk meg enni?

Nem akartunk megint Cedar City főterén enni a 32 fokban, inkább elindultunk felfele a hegyekbe, megnézni Cedar Breaks-t.

- A fenyők ösvénye előtt van valami nagy parkoló és padok és árnyék - jutott eszünkbe. Odamentünk. Ahogy bekanyarodtam a parkolóba, a gyönyörű füves réten megláttam egy óriási csarnokot, ahol szabadon lehetett enni.

- Jó lesz?



De ebben a pillanatban észrevettem egy táblát: Kids Pond. Ezt meg kellett nézni. Impulzívan rákanyarodtam a földútra, ami meredeken emelkedett, majd pár száz méter után egy mikroszkopikus tábla jelezte a Kids Pond parkolóját.



A Kids Pondban csak 12 éven aluli gyerekek horgászhatnak - olvastuk a táblát. A tavacska kerülete alig több, mint egy kilométer és a kiugró és kikukucskáló halak mennyisége alapján több benne a hal, mint a víz. A fiatal horgászok kedvéért jól telepakolhatták a szezon kezdetekor pisztránggal.



Két kisgyerek horgászott a tóban az anyuka felügyeletével, akinek tank méretű terepjárója bekapcsolt légkondival (és motorral) várta a horgászkirándulás végét. A gyerekek már több halat is fogtak. Szerencsére a tó elég nagy volt ahhoz, hogy ne lehessen hallani az autó motorjának dohogását.



A tavacska egy fenyves mélyén bújik meg, felette a domboldalon pár nyaralóval. Amíg körbejártuk a tavat, csak egy autót láttunk felmenni a házakhoz. Egyébként csend volt.

Egy árnyékos padhz ültünk le és ebédeltünk. Néztük a tavat, a fenyvest és én arra gondoltam, ha itt ennyi a pisztráng, miért nincs itt sehol halvendéglő.

A józan ész bukása

Szóval a szállodai szobában volt minikonyha is, hűtőszekrénnyel.

Egy ajtó mögött.



A hűtőnek olyan ajtaja volt, aminél be lehetett állítani, hogy jobbról vagy balról nyiljon.

Természetesen úgy nyílt, hogy ne lehessen könnyen belenyúlni...

Cedar City

Cedar Cityben először télen voltunk, akkor enyhén kihalt hely volt és hideg.



Aztán tavaly nyáron elkeveredtünk ide Yodával, még mielőtt a hathónapos Shakespeare fesztivál kezdődött volna. Akkor már jobban éreztük magunkat. Végigsétáltunk a főutcán, ahol Yodának különösen a rengeteg életnagyságú szobor tetszett, mindegyiket alaposan megszaglászta, miközben én elolvastam, hogy a Msster éppen kinek az életét tanulmányozza.



Már tavaly is meleg volt, úgyhogy a főutca árnyékos oldalát Yoda sokkal jobban szerette.



Szomorúan láttuk, hogy a sok éve észrevett Red Wing cipőbolt bezárt. (Minnesotában voltunk a cipőgyár boltjában és nagyon jól éreztük ott magunkat.)



Idén a járvány miatt fesztivál elmaradt és Cedar City is sokkal csendesebb volt.



Deélig. Délben hirtelen előkerültek a helybeliek, családok, fiatalok, idősek és mindenki sorbaállt a belvárosi étkezdéknél és a rengeteg finomsággal megrakodva leült a város közepén levő parkban és enni kezdett.



Nyári táborok fogyasztották itt el az ebédet, kilencvenes párok és totyogó csecsemők népesítették be a parkot. Aztán elmúlt az ebédidő és a park hirtelen kiürült és csak páran maradtak játszani, beszélgetni.



Általában mi is elindultunk valahova ebéd után. Vagy a skanzenbe vagy fel a hegyekbe a Navajo lake-hez.



Cedar City megtestesíti a népi bölcsességet: télen itt sétálni túl hideg van, se nyáron túl meleg.

Az ingatlanos neve: Sexsmith

Még jó, hogy Gian a keresztneve és nem Giant...

Cedar Breaks National Monument

Ment-nk felfele, túl az ősi fenyőkön és a Navajo Lake-hez vezető úton.

És még mindig felfele mentünk.



Szaporodtak a hófoltok. Tavaly, majdnem pont egy éve itt még méteres hófalak között ment az út. Most hó csak nyomokban maradt, melegebb volt a tavasz és forróbb a nyárelő.



Nemcsak hóból volt kevesebb, turistából is.

Így nyugodtan lehetett hógolyózni és élvezni a kilátást.



Cedar Breaks neve érdekes.

A cedar az a helyi fenyőt jelenti, nem a cédrust. A telepesek nevezték el a sivatagos felföldeken növő fát cédrusnak, mert az elegánsabban hangzik. ("Van egy tiszta cédrusból készült íróasztalom!")

A breaks az szintén egy telepes szó, a használhatatlan terület (más szóval badlands) helyi neve.



A hely ma már használható.

1933 óta National Monument és turistacélpont.



Cedar Breaks az olyan, mint a Bryce Canyon, csak talán kicsit jobban erodált (geológiai értelemben) és kisebb is.

Az emberek feljönnek nyáron, játszanak a hóban, lehülnek, lenéznek és ha nincs éppen koronavírus járvány, akkor kempingeznek vagy túráznak.

Mi most csak lenéztünk.

Miért nem lettem néprajzos?

Egy időben kacérkodtam a néprajzzal. Érdekelt.

Aztán most ránéztem Cedar City skanzenében a egyszerű eke rajzára és örültem egykori döntésemnek.

Skanzen Cedar Cityben

Nem vártunk sokat ettől a skanzentől, ami nem is igazán skanzen, hanem neve alapján egy State Park. Mint a Marina.


Cedar City végén, egy temető mellett húzódik meg, ki se nagyon van írva a neve, de valószínűleg kevesen tudnak elolvasni egy ilyen hosszú nevet, mint Frontier Homestead State Park. Értelmezni pedig még nehezebb.



A dolgot kicsit bonyolítja, hogy a bejáratnál ott áll egy bányagép, a SHE-22, hogy megtévessze az arra járókat.



A múzeum kicsit eklektikus, de főleg a Vadnyugat életével foglalkozik. Van itt postakocsi is, meg régi autó is, amivel valamikor turistákat vittek körbe Dél-Utahban. (Az autó ma is megy, van rendszáma és hátul óriási matrice figyelmezetet arra, hogy ebben még nincs index, a sofőr kezét tessék figyelni, ahogy integet. Egy másik tábla arra figyelmezet, hogy ne tapogassuk az autót. Tényleg ne. NE.)

Aztán van itt egy szögesdrót kiállítás a vájtfülűeknek, meg egy rövid bemutató a helyi vizisíelőkről a harmincas évekből. Víz és motorcsónak hiányában a hillbilly síelőtt egy lovas vonatta a hóban.

Meg lehetett nézni egy huszadik század elei szállodai szobát, egy éttermi menüt és rengeteg kocsit, szekeret, hintót, homokfutót.



Kinn a kertben pár alkalmazott paradicsomot ültetett két-három telepeskabin közé és egy régi udvarház elé, ahol vasalókiállítás volt. Mellette pedig karámok és vadnyugati erődök álltak.



Meg egy mezőgazdasági kiállítás, egy vizimalom és egy vashámor Old Irontown-ból.

Minden gyönyörűen karban volt tartva, minden működött és minden jó volt és mindenki kedvesen érdeklődött, mit mutathat meg. Igaz és a személyzeten kívül csak Tarzan, a vérmacska volt a skanzenben. Talán, mert senki más nem vette észre ezt a helyet.