Hires Big H

Hires Big H
Originally uploaded by ribizlifozelek

Már régóta szemezgettünk a Big H-val, de valahogy sose tértünk be ebbe a klasszikus amerikai kisvendéglőbe.

Egyik este aztán végre elmentünk - igaz, csak elvitelre kértünk valamit, mert Yoda nem szeret vendéglőkbe járni.

A kisvendéglő egy nagy parkoló közepén található a villamos mellett.



A céget egy Don Hale nevű fickó alapította 1959-ben. Don gyermekkoratól kereskedő volt: a szülei ugyanis a világválság idején nyitottak egy fűszerüzletet, ahol Donnak rendszeresen be kellett segítenie.

Don vendéglátós filozófiája egyszerű volt: friss alapanyagok, jó ételek, udvarias kiszolgálás. A dolog működött, Donnak hamarosan három étterme lett Salt Lake City környékén.

A Big H egy nagyon amerikai intézmény: ki se kell szállni az autóból ahhoz, hogy az ember ehessen. Természetesen sokan kiszállnak és benn fogyasztják el vacsorájukat, de a sietősebbek beállnak a parkolóba és felkapcsolják a fényszorót. Ekkor egy alkalmazott kisiet az étlappal, felveszi a rendelést, leadja a konyhán, majd a kész étellel visszatér az autóhoz. A vendég fizet és távozik.

Nekünk minden nagyon ízlett és az ételek, az anyagok tényleg frissnek tüntek.

Boltban

Face
Originally uploaded by ribizlifozelek

Rettenetesen éhes voltam és mivel hamarosan jóideig nélkülöznöm kell a sportot (mármint szelet) vettem kettőt a metróban az aluljáróban.

Illően köszöntem, de nem fogadták. Igazából nem lepett meg, hogy egyik szőkeség sem köszönt, előbb hagytam egy kalap pénzt a papírboltban (a Felszbon), de az árrésbe se a mosoly, se a viszlát nem fért bele. Pedig köszöntem belépéskor az ott álló hölgynek, a pénztárosnak és távoztamban az unatkozó biztonsági embernek. Annyira unta magát, hogy beszélni is elfelejtett. Ha tudott egyáltalán.

Szóval., szőkeségek trécselnek, két kis sportszelet (classic) pultra, 70x2, 140. (Ennyit még ki tudok számolni.)

A szőkeség vonaldekódolja s portszeletet. 150. Gondoltam, ott hagyom. De jött szőkeség kettő, megnézte a tányállást és mondta, fizessem ki a 140-et Kiözben ő kidobta az eredeti árat tartalmazó cetlit.

Köszöntem, nem felletek, megettem a sportot.

Túróscsusza

Turoscsusza
Originally uploaded by ribizlifozelek

Egyik délelőtt érdekes riportot hallottam a rádióban arról, hogy a magyarok mennyire nem járnak el reggelizni. Üresek a kávézók, a teraszok már ha vannak ilyenek. Az emberek nem szeretnek leülni, meginni egy kávét és elmajszolni hozzá egy süteményt.

A következő nap arról volt szó egy beszélgetős rádióműsorban, hogy mennyire rossz a magyar gasztonómia helyzete és mennyire műveletlenek a magyarok gasztonómiailag, azt hiszik, az a jó. ha sokat kapnak egy vendéglőben.

Elgondolkodtam.
Mindkét riport alanyai toleráns embernek vallják magukat. Ismerni, elfogadni kell más kultúrákat, más gasztonómiákat mondják. Közben hozzáállásukból süt az intolerancia.

Sokan otthon reggeliznek. Nem egy édes süteményt, hanem egy rántottát, szendvicset. (Kipróbáltam: ha én egy kis aprósüteményt reggelizek tejeskávéval, akkor 10 óra tájban éhségtől remegve figyelem, melyik galamb repül hozzám közelebb, hogy rávessem magam.) Másoknak nincs pénzük kiülni egy kávézóban és elmajszolni reggelire egy eklert kávéval (800 Ft, finoman számolva, havi átlagban 20 munkanappal számolva 16000. Kéthavi bérlet. Esetleg nagyon jó nyugdij előtakarékosság.)



Van, aki kávézóban reggelizik. Kivánom, minnél többen engedhessék meg maguknak. De általában ez nem szokás. A világ változik, lehet, majd az lesz. De nem kell elitélni azt, aki szereti otthon, a rádió mellett bekebelezni a kolbászt hagymával és pohár pálinkával - mindaddig, amig nem mellém áll a metrón...



A második riport kapcsán ugyanezt éreztem. Ha valaki szeret annyit zabálni, hogy kettéáll tőle a füle és egy vendéglőben nem az érdekli, milyen művészit alkot a séf egy sárgarpából és mentalevélből, hanem a velős pacalra gerjed, egészségére. Csakúgy, mint aki valami franciás könnyedségre vágyik.

Van hely a Földön. Mindenki egyen olyat, amilyent szeretne. De nem kell lebunkózni a másikat, ha véletlenül más hagyományokat követ. Akkor is, ha vendéglátósként esetleg ez lenne az érdeke...

Nincs minden veszve

Handicapped entry
Originally uploaded by ribizlifozelek

Pár kerekesszékessel voltunk egy kellemes, belvárosi étteremben, a Boxutcában.
Kétszer egymás után mentünk.
Első alkalommal nehezen ment a bejáratnál a 4 centis küszöb leküzdése. Ennek ellenére másnap is odamentünk és ezt el is mondtuk az étteremvezetőnek.
Amikor odaértünk, láttuk, hogy egy vasdarabból és egy egy falapból pici rámpát rögtönöztek a bejárathoz.
Sokkal könnyebben bejutottunk.

Ez az igazi magyaros vendégszeretet.

New York, New York

Spoon Me
Originally uploaded by ribizlifozelek

A helyeknek szellemuk van. Vannak baljoslatu helyek. Vannak vidam helyek. Vannak helyek, amik akarmit tesznek, magukba szivnak egy hangulatot. Egy erzelmet es minden tatarozas, reform ellenere nem valtoznak. Mintha valamifele helykarakterologia lenne.
A New York kavehazban tahok a pincerek es utaljak a vendeget.
Ezt a mondatot, ha lett volna akkor blogom, mar 1998-ban leirhattam volna. Akkor nehany enyhen alkoholista fej nezett felsobbrenduen a turistakra. Voltak nem-alkoholista fejek is. De nem ok voltak tobbsegben. Ereztettek szegeny turistaval, hogy o itt egy fejostehen. Egye meg gyorsan a szaraz sutemenyt es menjen.
Aztan kitakaritottak a New Yorkot. Lemostak, helyreallitottak, elneveztek New York Boscolonak. A regi embereket elkuldtek, talan elvitte oket a majuk. Nem tudom. Ujak kerultek ide, fiatalok, lelkesek, profik.
Es tovabbra is lekezeloek a turistaval.
Sok-sok turistaval beszelek budapesti elmenyeirol. Mindegyik el van ajulva a New Yorktol. Mindegyik szereti. Csodas epulet. Aztan megjegyzik, hogy azert nem bantak veluk szepen. Azert, rosszul esett nekik, hogy...
A sutemeny nem szaraz mar, de a modor meg az.
Vedik is oket, sok a turista, nem tudnak viselkedni. Ez igaz. De azert gondoljunk bele, a New Yorkba foleg turistak jarnak. Az irodalmi lapok koltsegvetesebe mar nem fer bele se a galeria, se a melyviz. Es mar ingyen kave, pohar viz es papir se jar az alanyi koltoknek. Nem kell csodalkozni, a New Yorkba turistak jarnak. (Ha valaki sebesz, nyiszabalnia kell. Ha valaki cukrasz, edessegeket kell csinaljon, ha valaki utcano, nos igen, akkor ize. Ha meg a New Yorkban dolgozik, ott turistak lesznek.)
Erdekes, a Greshamrol, Centralrol, Royalrol nem mondanak ilyent. Csak a New Yorkrol.
Persze tudjak, akarmit tesznek, amig nem kezdenek turistafejet szervirozni almaval a szajaban, petrezselyemmel a fule mogott, a vendegek csodulni fognak. Meg rosszul viselkedni.
Azert vannak. A szemelyzet meg megrokonyodik.
Mintha a kurtizan csodalkozna:
- Maga? Engem? Penzert?